A Gruen-transzfer

2016. augusztus 26. 07:09 - reklamfogo

gruenlead.jpgTegyétek a szívetekre a kezeteket és válaszoljatok őszintén: tévedtetek már el bevásárlóközpontban? Erre a kérdésre szerintem kétféle választ lehet adni: már igen vagy még nem. De tényleg, miért építik a plázákat olyan bonyolultra, hogy időnként egy GPS kell az eligazodáshoz? Ha arra tippelsz, hogy a válasz a Gruen-transzfer, akkor jól sejted. De mi is valójában ez a vicces nevű jelenség?

 

Az elnevezés a neves osztrák-amerikai építésztől, Victor Gruen-től ered és tulajdonképpen nem szól másról, mint hogy úgy alakítsák ki a bevásárlóközpontok belsejét, hogy minél inkább növelhessék az ún. impulzusvásárlás mértékét, vagyis rávegyenek bennünket arra, hogy olyasmiket is megvegyünk, amelyeket eredetileg nem terveztük megvenni. 

Amikor elmegyünk egy üzletbe, többnyire valamilyen konkrét elhatározásunk van, hogy mit szeretnénk megvásárolni, még akkor is, ha egy plázába megyünk. Ám ahogy belépünk, máris úgy érezhetjük, egy másik világba csöppentünk. Minden csillog-villog, harmonizáló színek és andalító zene fogad, kellemes a klíma, elragad a forgatag, ráadásul a vásárlás mellett ehetünk-ihatunk, moziba mehetünk vagy elintézhetjük ügyes-bajos ügyeinket is. Nem meglepő, hogy legalább négy táska van nálunk, amikor végre kilépünk a pláza ajtaján, pedig csak egy inget szerettünk volna venni. Köszönjük meg Victor Gruen-nek! 

gruen0.jpgGruen 1904-ben született Bécsben és 1938-ban költözött New York-ba, ahol híressé vált üzlethelységek, illetve bevásárlóközpontok tervezésével. Abban az időben, a harmincas évek végén, komoly gondban voltak az amerikai üzletek: az embereknek nem volt túl sok pénze és egyszerűen nem jártak vásárolni. Gruen volt az, aki rájött, hogyan csalja be a vevőket az üzletekbe: szerinte minden a megjelenésen múlott. Gruen elve (roppant mód leegyszerűsítve) az volt, hogy minél szebb kialakítású egy üzlet, annál tovább tartózkodnak benne az emberek, és minél tovább vannak odabent, annál többet fognak vásárolni. Első lépésként látványos utcafrontokat alakított ki, ide értve a kirakatokat, bejáratokat és homlokzatokat, ettől remélve, hogy többen fognak betérni vásárolni. Később azonban rá kellett jönnie, nem igazán a külső a lényeges, hanem a belső kialakítás. Megfigyelte ugyanis, hogy az amerikaiak életéből hiányzott az a bizonyos „harmadik hely”, ahol együtt lehetnek, beszélgethetnek, szórakozhatnak, kapcsolatokat építhetnek, vagy egyszerűen csak ihatnak egy sört a barátokkal. (Csak megjegyzésként, az „első hely” az otthon, a „második hely” pedig a munkahely.)

 

gruen2.jpg 

Gruen elképzelése az volt, hogy olyan helyeket alakítson ki, amelyek színesek, tágasak, egyszerre kínálnak szórakoztatást és pihenést, vásárlást és közös tereket. Így szültetett meg a bevásárlóközpont. Szerinte egy pláza nem csupán üzletek összessége, az ő látomása egy hatalmas közösségi tér volt, irodákkal, orvosi rendelőkkel, könyvtárral, lakásokkal és igen, üzletekkel (és mivel a hidegháború közepén jártak akkoriban, óvóhelyekkel is). Az első Gruen-féle bevásárlóközpont 1956-ban nyílt meg Edina városában, ez volt a Southdale Center, a legelső beltéri, légkondicionált pláza. A „lelke” egy hatalmas tér volt, amely fölött üvegtető feszült, beengedve a napfényt. Kívülről egyáltalán nem volt szemrevaló, annál inkább volt impozáns belülről. Hogy sikeres volt-e Gruen elképzelése? Túlságosan is…

 gruen1.jpg

Az amerikaiak annyira beleszerettek a plázákba, hogy elnéptelenedtek a városközpontok. Mivel ilyen méretű plázákat csakis a városon kívül lehetett felépíteni, az emberek otthagyták a régi megszokott közösségi helyeket, üzleteket, éttermeket stb. és elzarándokoltak a hatalmas bevásárlóközpontokba. Gruen felismerte a problémát és számos város-rehabilitációs projektben is részt vett, ám késő volt: a plázák mágnesként vonzották az embereket – kifelé a városból. Gruen 1968-ban visszaköltözött Bécsbe, nagyban kiábrándulva az Amerikában tapasztaltakból. Legnagyobb bánatára azonban Bécs is a városon kívül építette fel az első plázáját, nem csoda, hogy az első fajsúlyos bevásárlóközpont-kritikus éppen maga Victor Gruen lett.

 

gruen5.jpg

Mindez azonban nem állította meg a járványt: a plázák gyorsabban nőttek ki a földből, mint a fák, és nem csak Amerikában, hanem szerte a világon. Idővel Gruen víziója is feledésbe merült, sokkal inkább előtérbe került a vásárlásösztönzés, a fogyasztás és a pénz. Ennek ugyan már nem sok köze volt az osztrák építészhez, de neve – akarva, akaratlanul – egybeforrt a plázákkal.

 

gruen4.jpg

Sokak szerint Gruen csapnivaló építész volt, ám tagadhatatlan, hogy alapelve (kellemes üzletek = nagyobb pénzköltés) fényesen igazolódott. Az élénk szökőkutak, a langyos zene, a fények és színek, a haladás-lassító belsőépítészeti megoldások (lépcsők, korlátok, növények, oszlopok stb.), illetve az üzletek és egyéb szolgáltatások széles választéka mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a bevásárlóközpontok azokká a bizonyos kellemes harmadik helyekké váljanak, ahol nemcsak jól érezzük magunkat, hanem a pénzüket is gálánsabban költjük el olyasmire, amire nem is igazán van szükségünk.

 

Hogy miként működik a Gruen-transzfer élesben, egy következő posztban fogom bemutatni, az elv egyik legravaszabb alkalmazójának, az IKEÁ-nak, példájával.

8 komment
Címkék: Üzlet Ezmegaz

A bejegyzés trackback címe:

https://reklamfogas.blog.hu/api/trackback/id/tr3611651968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bicepsz Elek77 2016.08.26. 23:56:40

Azert ohatatlan, hogy az emberek inkabb mennek oda, ahol minden egyben megvan, mintsem a koszos utcakrol menjenek be kis uzletekbe.
A belvarosokat meg nem a bevasarlokozpontok, hanem az autoforgalom tette tonkre-foleg az USA-ban, ahol szeles utakat epitettek az autoknak. Mellesleg pedig pont az autok miatt mennek ezen helyekre(vagy: a kulvarosbol minek menjenek be a belvarosba(zsufoltsag, dugok, dragasag stb stb.)hogyha helyben is van centrum(mivel a kommancsok nem epitettek a kulvarosokba normalis varoskozpontokat, de Nyugaton is hasonloan ocsmanyul vagy hanyagul terveztek meg a kulvarosok kozpontjait).

)

Bicepsz Elek77 2016.08.27. 00:03:15

Egyebkent ertheto is a nepszerusege a plazaknak: belso ter: nyaron huvos van, telen kellemes de nem tul meleg. Tisztasag van, nincs tele csovikkel, keregetokkel, huggyal. Nincs zaj es porszennyezes(csak fenyszennyezes). Sajnos Magyarorszagon csak ott lehet minosegibb termekeket kapni(mert van a ket veglet: pl. az 50 000 Ft os Plaza farmer meg az 1000 Ft os kinai. A jo dizajnos plaza polo vagy a sz.r dizajnos kinai. Szoval ez van!!!
Telen meg mocskos esos/lucskos idoben mashova nem erdemes menni. A kiskocsmak/kvzok uyganugy oofatlanul dragak!!

Izo 2016.08.27. 07:16:31

Érdekes gondolkodás. Feltalálunk valami jót, ami után a szar már nem kell az embereknek, ezért szüntessük meg a jót, hogy továbbra is megegyék a szart, mert azt meg nem tudjuk/akarjuk eltüntetni.

Bicepsz Elek77: Hát igen, az autók. Ahogy Orbán mondta anno, se haladni, se megállni nem lehet. Ez így együtt elég nagy hátrány. Nem igazán támogatja a gondtalan vásárlást, hogy előre ki kell találni, mennyi ideig fog tartani, aztán izgulni, hogy jön-e a parkolóőr, vagy azon bosszankodni, hogy feleslegesen fizettél többet.

mindenannyi · http://mindenannyi.blog.hu 2016.08.27. 07:27:17

Erről a posztról a Westend jutott eszembe, nem véletlenül. Ahányszor ott járok, (1-2 alkalommal évente) kb. fél óra, és menekülhetékem támad. Valahogy fordítva hat rám ez az elképzelés, hogy bonyolítsuk meg jól a vásárló dolgát, és akkor majd sokat vesz. Engem bosszant és kétségbe is ejt, hogy eltévedek, nem találom, stb. és a lehető leggyorsabban megcélozom a kijáratot.

Roan 2016.08.27. 09:23:09

Azért nem kizárólag a plázák felelősek a belvárosok elnéptelenedéséért.A szlömösödés folyamata az épületállomány leromlásával beindul, s ahogy olcsóbbak lesznek ezek a lakások, úgy váltják a tehetősebb lakókat a szegényebb rétegek, ezzel rontva a terület vonzerejét. Hozzáteszem, pár évtized után általában meg szokott fordulni a folyamat, és a leromlott belváros felújítással, új épületek emelésével újra magasabb presztízst nyernek ezek a helyek.

vuvuvu2 2016.08.27. 09:37:35

@mindenannyi: Igen a Westend azt pont egy jó ellenpélda. Abszolút menekül onnan az ember. Zsúfolt, zajos, fülledt és büdös levegőjű. Nincs tér, egymás hegyén-hátán taposnak az emberek a szűk folyosókon. A kisebb központok már elviselhetőbbek, talán a MOM park az, ahol a Gruen által megálmodott hangulat leginkább érvényesül. Nyitáskor az Allee sem volt rossz, azonban a földszinti folyosókat telezsúfolták kisebb-nagyobb pultokkal, így ott sincs tér, csak szlalomozik az ember egyik pult és másik pult között.

Tisztességes Természettudomány 2016.08.27. 13:48:14

Akinek a vásárlás és a fogyasztás a szórakozása, annak a pláza ideális pénzköltési hely. Én max moziba járok a plázába, mert már jó mozi nincs plázán kívül.
A kaját nem a plázában veszem, a ruházkodásra legjobb az outlet, meginni egy sört a haverokkal - ez sem a pláza lesz. A mozi előtt és után viszont lehet enni egy gyorséttermi kaját, illetve lehet nézelődni a könyvesboltban.

Lady.Bird 2016.08.27. 15:29:32

Szerintem ezt az elméletet is túlzásba lehet vinni, és akkor tényleg bosszankodik az ember, hogy ha valóban konkrét dolgot akar venni, akkor is kilométereket kell gyalogolnia. Az Ikea is megér egy külön misét: nagyon észnél kell lenni, hogy ne robbanj fel dühödben, ha nem nézelődni akarsz.

Kellene ezekben a mai modern boltokban-plázákban ergonómus is, mert nem minden vásárló olyan, hogy le lehet húzni impulzusvásárlásra elavult trükkökkel. Nekem pl. kifejezetten tetszik az olyan hely, ahol figyelnek arra, hogy céltudatosan is tudjak vásárolni, illetve ha "elvárják" hogy sokat vásároljak, akkor azzal relatíve kényelmesen tudok a boltban mozogni és a pénztárnál pakolni.