Csalások. Ott vannak mindenhol. És ha valaki azt állítja, mindig kiszúrja őket, az mellébeszél. Vagy maga is csal. A csalásoknál nem az a kérdés, vajon becsapnak-e engem is, hanem az, hogy mikor. Mindenkinek megvannak a gyenge pontjai, ahol meg lehet őt fogni, legyen az egy szuper-extra árkedvezmény, egy kóbor kutyus, egy beteg kislány vagy egy hatalmas lottónyeremény. Persze nem kell mindig arra gondolni, hogy óriási átveréssel állunk szemben, hiszen a csalók jól tudják, sok kicsi sokra megy. Hogy mi a kulcs, ami megnyitja a csalók előtt az utat? Az érzelmek…

Már beszéltünk arról, hogy amikor pénzt költünk valamire, legyen az áru vagy szolgáltatás, tulajdonképpen két döntést hozunk: tényleg szükségünk van az adott dologra, és ha igen, mennyit ér az meg nekünk? Döntéseinket pedig legerősebben az érzelmeink befolyásolják. (Bocsánat, srácok, de a tietekét is.) Ezt használják ki a reklámok is, de az egy másik téma. A csalások is leginkább erre épülnek, ráadásul kombinálják az érzelmi manipulációt egy másik nyomásgyakorló eszközzel, az idővel.

A legmegalapozottabb döntést korlátlan időkeretben, pusztán a logika és a tények alapján lehet meghozni, de senki, ismétlem, senki, nem így dönt. Ami nem is mindig baj, hiszen ettől válnak a döntéseink személyesebbé és gyorsabbá. Viszont amikor egy döntés túlságosan is személyes benyomásokon alapszik, ráadásul idő sem áll rendelkezésre, akkor szinte bizonyos, hogy beleesünk a csalók csapdájába.

Mik lehetnek a csalás jelei

Az egyik fontos riasztó előjel, ha az ajánlat nagyon is személyre szabott vagy személyeskedő, ahelyett, hogy tisztességesen tartózkodó lenne. Mekkora az esélye annak, hogy ha éppen átmeneti anyagi nehézségekkel küzdök, pont megtalál egy fantasztikus pénzügyi ajánlat? Vagy ha a gyermekemnek pillanatnyilag nehezen megy a matek a suliban, pont most egy kiváló képességfejlesztő-szoftvert ajánlanak nekem megvételre 25 százalékos kedvezménnyel, potom 35 ezerért? Ráadásul, ha mindez az érzelmeimet veszi célba, és olyan eszközöket vet be, mint a tegezés, a szánalom, az irigység, a többre vágyás vagy a kihagyhatatlanság.

Ilyen árulkodó jel az is, ha az ajánlat olyan helyen ér, ahol nem érzem magam biztonságban, esetleg idegen vagy kényelmetlen szituációba kerülök. Például (megtörtént eset!) most jelentkeztem be a külföldi szállodába, és a telefonon a szálloda pénzügyi munkatársa a bankkártyám számát kéri, mert a recepción valami elírás történt. Esetleg meghívnak egy kellemes étterembe, vendégül látnak egy finom ebédre, és ott ajánlanak fel nekem valamit megvételre. Ilyen helyzetben az ember gyakran érzi magát lekötelezettnek, és elfogadja az ajánlatot, mert nem akar hálátlan vagy bunkó lenni. Olyan is megesett már, hogy az ajánlatot egy nyüzsgő irodában, vagy egy olyan helyen tették, ahol valamilyen kellemetlen illat érződött. Ezek a figyelem elterelésének egyszerű technikái. Alapszabály, hogy sose hozzunk döntést olyan helyzetben, ahol nyomást gyakorolnak ránk, ahol nem adnak elég időt, kellemetlenül érezzük magunkat, vagy fenyegetnek.

Az is árulkodó lehet, ha túl sok információval látnak el bennünket, különösen, ha ezek jelentős része általunk ellenőrizhetetlen állításokat tartalmaz, vagy szinte kizárólag pozitív. Nem kell mindig brit tudósok véleménye, az is elég, ha valami „minden szempontból és körülmény között a maximálisan lehető legeslegjobb választás, kicsiknek és nagyoknak, ráadásul most mindezt fél áron, csak Önnek, mert Ön hűséges vásárló és különben is, mi másokkal ellentétben nem nyerészkedni szeretnénk, hanem valódi értéket adni”.

Ha egyetlen tanácsot lehetne adni, akkor gyanús minden olyan ajánlat, amelyről nem szívesen beszélnénk, vagy nem szívesen osztanánk meg ismerőseinkkel.

Mit tehetünk, ha a csalás jeleit észleljük?

Elsőként lassítsunk le. Aztán kezdjünk el kételkedni. Ezután beszéljünk olyanokkal, akikben bízunk, és akik feltehetőleg nem érdeklődnek aziránt a dolog iránt, amellyel mi kapcsolatba kerültünk. Például, ha visszautasíthatatlan ajánlatot kapunk egy fogfehérítő kezelésre, 500 ezer forint helyett 150 ezerért, beszéljünk valakivel, akit nem érdekel a fogfehérítés. Esetleg nézzünk utána, hogy máshol mennyibe kerül ugyanez a beavatkozás. Vagy ha örököltünk 4 millió eurót, kérjük ki egy szkeptikus barátunk véleményét, végső esetben akár egy ügyvédét is. De akkor is beszéljünk a szüleinkkel, ha maga Mr. Amerika szeretne feleségül venni bennünket, illetve Miss Tinihercegnő tesz félreérthetetlen ajánlatot.  És egyelőre sajnos nem léteznek egyszerre főző-takarító-mosogató-fiatalító masszázsfotelek sem, bárki bármit is állít vagy mutat.

Hasonlóképpen ne fizessünk semmiért, amit nem rendeltünk meg, és ne higgyük el, ha a bankunk vagy az e-mail szolgáltatónk a jelszavunkat kéri. Valós és komoly ajánlatok vagy megkeresések sosem érkeznek pipilaba.bu és hudenagycegvagyok.com típusú e-mail címekről, de még a yahoo.com vagy gmail.com e-mail címről sem nagyon. Arról nem is beszélve, ha a címzettnél az a két mágikus szó áll, hogy „undisclosed recipent”.

És végül… ha nem játszottunk semmilyen lottón nem, ismétlem, NEM, nyerhetünk rajta!