A marketing egy cseles iparág. Beletartozik az is, hogy az emberek legalapvetőbb, legelemibb ösztöneibe turkál bele és ráveszi őket arra, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat akarjanak a magukénak, amelyekre valójában nincs is szükségük. Manipulál, ugyanakkor ezt okosan teszi. Nézzünk meg öt ilyen trükkös marketingfogást, amelyeknek a józan ész szerint hatástalanoknak kellene lenniük, ám mégis mindig bejönnek. 

1. A hiány 

Ez a csel tulajdonképpen két alapvető szükségre épül: az egyik, hogy mindig vágyunk arra, ami épp nem áll rendelkezésre, a másik, hogy mindannyian szeretnénk a kiváltságosok közé tartozni. A hiány pontosan ezt célozza: ha most nem veszed meg, akkor később nem lesz, továbbá hogy ilyen csak a kivételeseknek lehet, mert nincs belőle sok. 

A hiány azt a félelmet erősíti, hogy ha most azonnal nem cselekszel, akkor elszalasztasz egy hatalmas lehetőséget, ami soha többé nem tér vissza, illetve hogy ha most nem ragadod meg az alkalmat, hogy a bennfentesek közé kerülj, akkor örökre kívülálló maradsz. 

A félelem nagy motivációs elem, és a marketingesek jól ki is használják. 

2. Tekintély 

A legtöbb ember szereti magáról azt gondolni, hogy önálló véleménye van mindenről, ugyanakkor rettenetesen könnyen belesétál a csapdába, amit a szakértők tanácsa vagy véleménye kínál. És miért is ne? Ezek az emberek éveket töltöttek azzal, hogy egy bizonyos tudományágat vagy szakterületet tanulmányozzanak, így minden joguk megvan ahhoz, hogy valóban többet tudjanak arról a bizonyos dologról, mint mi. Miért ne hallgatnánk egy fogorvosra a fogrém választásnál, egy fitnesz szakértőre a fogyókúrában vagy egy autóversenyzőre a motorolajoknál? 

Ráadásul ennek a tekintélynek nem is mindig kell, hogy valóban szakember legyen. Vegyük például a celebek által reklámozott termékeket. Jennifer Aniston egyértelműen nem számít szakértőnek az ásványvizek tekintetében, ahogy Leonardo di Caprio sem az órák esetében. Mégis, az emberek azonosulni próbálnak a nekik szimpatikus sztárokkal és egy picit olyanná válni, mint ők. Ha másképp nem, hát azzal, hogy azt a vizet isszák, amit (állítólag) Jennifer is.
 

3. Garantáltan kockázat nélkül 

Nagyon sokan bedőlnek a „pénz-visszafizetési garanciának” is. Az igazság az, hogy akármilyen terméket is vásárolunk, vagy bármilyen szolgáltatást is veszünk igénybe, az mindig jár valamilyen kockázattal. Ez lehet 300 forint egy romlott mangóért vagy 250 ezer forint egy ügyvédi perköltségért, amit végül elvesztünk. 

Az emberek sokkal hajlamosabbak vásárolni, ha nincs mit veszteniük, ezért az eladók szeretik csökkenteni a kockázatot a pénz-visszafizetési garanciával. Ez egy bizonyos mértékben a részükre is veszélyes, hiszen mindig lesznek olyanok, akik vissza fognak élni a lehetőséggel. Ám a többség nem váltja vissza a terméket vagy a szolgáltatást, hacsak nem igazán elégedetlen. Egyébként nem éri meg a fáradtságot, az utánajárást és a reklamálás kínos pillanatait.
 

4. Érzékszervek 

Mindenki szereti a jól kinéző, jó illatú, jól hangzó, jó tapintású dolgokat, ezért a marketingesek mindezt meg is adják nekik. Gondoljunk csak egy hamburger illusztrációjára egy gyorsétteremben. A képen látható étel sohasem úgy néz ki, mint a valóságban, de az éhes vásárlók ott állnak a pult előtt és csak nézik, hogy milyen aranyszínű a krumpli, milyen friss a saláta, milyen üdítően hűvös a fagylalt. Annyira, de annyira, hogy nem is elég a normál menü, hanem rögtön az extra adag kell. 

És ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert a trükkök tárháza csaknem kimeríthetetlen. Tudományosan igazolt például, hogy a friss kenyér illata növeli az impulzus-alapú vásárlási ingert, vagyis hajlamosabbak vagyunk olyan dolgokat vásárolni, amelyeket előre nem terveztünk, de ott és akkor késztetést érzünk a megvételére. Ezért egyes üzletek a friss péksütemény illatát keverik a szellőzőn keresztül az eladótérbe. 

Ez a trükk akkor is beválik, ha el akarod adni a lakásodat. Tegyél a sütőbe sülni valami finomat, amikor a potenciális vevő jön körülnézni!
 

5. A győzelem mámora 

Az emberek szeretik úgy érezni, hogy nagyon okosan és ügyesen jöttek ki valamilyen vásárlási helyzetből. Ezért működnek olyan jól a különleges ajánlatok, mert a vevő úgy véli, szinte fillérekért szerzett meg valami értékeset. Ám ez gyakran nem így van. 

Egyes termékeken ugyanis például olyan nagy a haszonkulcs, hogy egy 50 százalékos leértékelés még mindig bevételt jelent az eladónak. Egy másik helyzet a lejáró szavatosságú termékeknél jelentkezik, még mindig jobb olcsóbban eladni a joghurtot, mint kidobni. De ugyanez igaz a divatcikkekre is: szállítsuk és raktározzuk, vagy inkább szórjuk ki diszkontáron? 

Ezért aztán, még ha a vásárló úgy is érzi, hogy most aztán igazán jó üzletet csinált, és gyakorta többet is vásárol, mint szüksége van rá, az eladó is dörzsöli a kezét.
 

Mint azt láttuk, a marketing sokkal több egyszerű eladási taktikáknál. Az igazi marketing valamennyi pszichológiát is magába foglal, és bár a legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy befolyásolnak, mégis belemegyünk a játékba. Csak nagyon ritkán gondoljuk végig, hogy a vásárlás végén valóban jól jártunk-e, vagy egy picit a csőbe lettünk húzva.