Mi más is lehetne a téma a mai nap, mint valami Bálint/Valentin-napi dolog, jelesül a szerelem és az ehhez tartozó testiség. Más blogok majd írnak az elméleti részéről, itt most a gyakorlati kerül terítékre.

Nyilván ezeknek a 2008-as BMW hirdetéseknek kevés köze van a Valentin-naphoz, de most jó szolgálatot tesznek - mindkét nemnek. Elég merész húzás volt a BMW-től egy ilyen koncepcióval előállni, de ... nem jött be.

Most komolyan... egy autóról beszélünk. Megértem, hogy egyesek, elsősorban férfiak, központi kérdésként tekintenek a gépkocsira, és hogy kulcsfontosságú szerepet tölthet be az életükben. De azért (erősen remélem) nem kívánnak hmm, közelebbi (mondhatni intim) kapcsolatba kerülni vele, arról nem is beszélve, hogy egy ember mindenképpen fontosabb, mint egy autó.

Néminemü megértésem a férfiak autó-vonzalma iránt azonban nem mondható el a nők és az autó relációjában. Mert bár bizonyára vannak olyan hölgyek, akik kedvelik, ismerik az autókat, azért az ő esetükben rajongásról vagy bármiféle érzelmi kötődésről beszélni eléggé irracionális. Mondjuk a képeken is látható, hogy míg a férfi az autó képét nézi az imitált aktus közepette, a nő ugyanakkor inkább a plafonban gyönyörködik. Tényleg, ő miért nem nézi a BMW képét? (Mellesleg a szeme csukva van.)

Értem egyébként az elgondolást a reklámok mögött, de szerintem ez egy olyan ötlet, amely fejben jónak tűnik, de megvalósítva nem. A kinyomtatott hirdetés láttán egy mosollyal a kukába kellett volna hajítani és kitalálni valami mást. Értékelendő azonban, hogy mindkét nemet bevonták és nem fokozták a sztereotípiát, illetve a nők lealacsonyítását azzal, hogy csak férfiaknak készítették el.