Bekékült a város. Kormánykék lett minden utca és tér. Azt hiszem a magyar plakáttörténelemben, legalábbis az ezredforduló utáni időkben, példátlan méretű köztéri kormánykommunikációs áradat lepte el az utakat.
Semmiképpen nem szeretnék politizálni, és azzal is tisztában vagyok, hogy fontos kérdésről van szó, de annyit azért megjegyeznék, hogy a mennyiség egy idő után nem minőségbe csap át, hanem figyelmen kívül hagyásba vagy ellenállásba. Van egy olyan forgalmas bevezető út a fővárosban, amelynek egy nagyjából három és fél kilométeres szakaszát én is használom időnként. Ezen a szakaszon, az út mindkét oldalán, összesen 122 utcai plakát van kiragasztva (igen, megszámoltam és tudom, nem vagyok egyszerű eset). Ebből 46 darab, azaz a plakátok 38 százaléka, ilyen kormányplakát.
A fenti három kép is ezen az útszakaszon készült, mutatva, hogy a 46 plakát időnként ilyen szép galériába rendeződik. Kormányzati különdíj jár annak, aki tud olyan képet küldeni, amelyen öt plakátnál több látható (majdnem) egymás mellett.