Közhely, hogy mennyire képes változni az ízlés és az ideál. Valami, amiről régen azt gondolták, az a non plus ultra, mára szinte semmit sem ér vagy senkinek sem tetszik, de ugyanúgy nagymamáink is furcsa tekintettel méregetik a mai divatot vagy hypolt cuccokat. 

Ma szinte minden reklám arra buzdít bennünket, hogy a nyári szezonra úgy hozzuk formába magunkat, úgy legyünk strandkész, hogy dobjunk le pár kilót, feszítsük a narancsbőrt, gyúrjunk fel némi izmot és borotváljuk a bikinivonalat. Vagyis legyünk kecsesek, sportosak, feszesek.

Ám ahogy az itt tálalt korabeli reklám mutatja, régebben az irány ellentétes volt: szedj fel pár kilót, ne legyél annyira karcsú. "How do you look in your bathing suit?", azaz "Hogy festesz a fürdőruhádban?" teszi fel az örök kérdést a felirat, majd elénk tárja a +25 fontos (12 kg) ideált. És azt ígéri, hogy könnyen, gyorsan magunkra kaphatunk ennyi súlyt. (Ebben egy pillanatig sem kételkedem, nekem is egyszerűen megy.)

Pár éve kisebb botrányt kavart egy angol poszter, amelyen mindösze annyit kérdezett egy fogyókúrás termékeket forgalmazó cég, hogy "Strandra kész a tested?": "Are you beach body ready?" Felháborodott nők ezrei tiltakoztak a strandalak eme fetisizálása ellen. De vajon mit szólnának a súlygyarapító reklámhoz?