Könnyű dolga van (gondolom én) azoknak, akik valamilyen népszerű előadó vagy banda koncertjét kell hirdessék, gyakran elegendő csak az énekes fényképe vagy egy jól elkapott koncertfotó, és mehet a plakátra az egész. Más azonban a helyzet, ha klasszikus zenét kell reklámozni, mert ugyan ennek is megvan a közönsége, de hogyan lehetne még több embert elérni? Különösen azok közül, akik amúgy nem kattannak rá egy nagybetűs Mozart vagy Vivaldi plakátfeliratra?

Nos, van egy belga reklámügynökség, a B Classic, amely pontosan a komolyzenei fesztiválok és események népszerűsítésével foglalkozik, nekik támadt egy kreatív ötletük, amelyet az alábbi 3 perces reklámfilmben tettek le az asztalra. Nyugodtan végig lehet nézni, de akár bele is lehet pörgetni a végére.(Spoiler: az jár jól, aki végignézi.)

Kíváncsi lennék, hányan nézték végig, és hányan ugrották át, de ez sosem fog kiderülni. Ami a lényeg, hogy aki végignézte, az meghallgatott 3 perc tömény klasszikus zenét, Dvorák 9. szimfóniájának egy kiváló részletét. 

A filmet egyrészt meg lehet közelíteni azzal a szemüveggel, hogy lám-lám, csinos lányokkal mindent el lehet adni (pedig nem), és azzal is, hogy már a klasszikus zenét is csak erotikus vonaglással lehet népszerűsíteni? A helyes nézőpont valahol a kettő között lehet, szerintem a B Classic egy marketinges sztereotípiát lovagolt meg (maga a reklám pár éves, akkor még nagyon pörögtek ezek az ázsiai táncos-csoportok), és talán kicsit provokatív is. De ettől emelkedik ki a zajból, és ettől lesz sikeres.