A múltkor talán kissé szigorú voltam a Durex-el, de szerintem igazságos. Most mindazonáltal bemutatok egy másik Durex hirdetést, ami viszont ötletes, vicces és teljesen megállja a helyét.

A piktogramszerű kép első pillantásra nyilván a furcsaságával tűnik fel, és anélkül, hogy tudnánk mi is a reklámozott produktum, értelmezhetetlennek is látszik. Ha azonban azonosítjuk a gyártót és termékét, mindjárt más az ábra. Egyszerű, szlogen nélkül is kifejező, hétköznapi - mégis kiemelkedő. 

Mondjuk kell némi önbizalom ahhoz, hogy a Durex egy ilyen hirdetéssel álljon elő, hiszen ha valaki nem tudja, mit gyárt a cég, annak ez a reklám nem sokat mond.

És persze ahhoz is kell egy adag önbecsülés, hogy az XXL-t vegyük le a polcról...

Sokszor töprengtem már ezen a blogon, hogy miként kerülnek "adásba" egyes reklámok, kik és hogyan ítélik meg, hogy egy adott produktum mennyire (félre)érthető vagy sem. Mutattam egy pár tabu-témát boncolgató hirdetést is, hol jól sikerültet, hol kevésbé jól sikerültet.

A most bemutatott Durex óvszer reklám... nos, mindenki ítélje meg maga, melyik csoportba tartozik. Az alap elgondolás teljesen érthető, miszerint a guruk úgy gondolják (helyesen), hogy egy óvszer mégiscsak olcsóbb, mint a gyermek felnevelése. Ez egy teljesen racionális gondolatmenet, nyilván minden pár végig is gondolja a babaprojekt előtt.

Viszont egy gyermek "értékének" szembeállítása egy gumidarabbal azért nem épp fair, azért nem egy síkon mozognak. Ha csak a puszta anyagiakat nézzük, akkor igen, de ezzel a szemponttal a Mona Lisa vagy egy Picasso értéke sem lenne több a vászon és a néhány deci festék pár ezer forintos értékénél. 

A magam részéről nem értek egyet ezzel a Durex-ötlettel, ha el is készítettem volna egy ilyen hirdetést (valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva), akkor sem tárnám a nyilvánosság elé. Hanem eldugnám valahova jó mélyre...

Ismét kanyarodjunk vissza kis hazánk reklámterméseire és bár az itt látható hirdetés egyáltalán nem friss, azért érdemes egy pár gondolat erejéig foglalkozni vele. Annál is inkább, mivel igencsak érdekes és értékes színfoltja az egyébként eléggé egyszínű magyar reklámpalettának.

A TV2 reklámja azonban nemcsak színes, hanem kivételesen ötletesen operál a képi megjelenéssel is. Ez egy olyan hirdetés, ahol összhangban van a dizájn, a szlogen, a kép és a hirdető cég profilja. Ha csak az egyik elem nem lenne a helyén, akkor ez a reklám is belesüllyedne a kommersz hirdetésekbe. Az külön plusszpont, hogy igyekeztek a régi mozis fílinget elkapni a vetítőgépszerű grafikai megoldással.

Jó lett, na.

Most egy olyan reklám kerül az asztalra, amely nem igazán (csak) nyomtatott hirdetés. Már foglalkoztam a blogban olyan reklámokkal, amelyek ötletesen kihasználják a környezet adta lehetőségeket, akár járműveket, akár épületeket, akár természetes struktúrákat. Mindazonáltal az oszták Oldtimer gyorsétterem-lánc hirdetése azt hiszem az egyik legkreatívabb.

Az országúti alagút tátongó szája mint egy éhes utazó tátott szája szinte magától értetődően adja a párhuzamot, amit egy marketing-zseni végre felismert. Amúgy nem lehetett semmi felrakni magát az alkotást a sziklafalra, de megoldották.

Mondjuk a szlogenre már elfogyott az ötletroham, csak annyira tellett, hogy "All you can eat - Rest stop", vagyis "Minden, ami belédfér - Pihenőhely", de azt hiszem a reklám így is pontosan érthető. 

Az már csak az én freudi komplexusom, hogy a tátott női szájak hirdetésekben való szabad felhasználását némi viszolygással fogadom, de ez legyen az én (és a pszichiáterem) gondja.

Egyes dizájnerek annyira ötletdúsak, hogy nem is elég nekik a sima 2D adta lehetőség, találmányukat nem tudják beszorítani a hagyományos plakát korlátai közé. Mint például a Wonderbra gurui, akik úgy gondolták, nem eléggé hangsúlyozza ki a mondanivalót egy csinos nő melltartóban, hanem ennél valamivel többet kell letenni az asztalra, vagyis ennél többet kell mutatni.

Valahogy így születhetett meg eme nagyszerű ötlet, hogy akkor emeljük ki a lényeget. Mivel a plakátot borító üvegfelületet nyilván nem lehetett összetörni, ügyes grafikai trükkel keltik a kitört üveg látványát. Ami kétségkívül figyelemfelkeltőre sikerült.

Ugyanakkor van valami halvány kétségem affelől, hogy mennyire profithatékony is ez a hirdetés, tényleg emelkedik-e az eladási statisztika vagy csak egy jópofa reklámként könyveli el a publikum. Másképp fogalmazva, nem tudom, ez a hirdetés vajon a nők vagy a férfiak figyelmét kelti fel jobban? 

Azért időnként simán rácsodálkozom a körülöttünk lévő világ történéseire, pedig láttam egyet-s-mást. Időről-időre ámulatba ejtenek nagy dolgok és egészen apróságok. Például mint ez a hirdetés is. Elképzelem a szituációt, ülnek a marketingesek egy szobában, kilazított nyakkendő és ráncora rágott ceruza a szájban, és azon gondolkodnak, hogy miképpen reklámozzák valami ütős és egyedi képpel a cég mosogató folyadákját, amelyről az elsődleges info, hogy jó zsíroldó hatással bír.

És akkor az egyik előáll egy kigyúrt libával. Amin nincs zsír. Bang! Megszületett az ütős hirdetés. "Fat no more.", teszi hozzá a szlogen, azaz "Nincs többé zsír." És pont. Itt az ámulat és a kalapok leemelésének ideje eme géniusz előtt. Ennyi kell egy reklámhoz.

Ismét vessünk egy pillantást a múltba, mégpedig (nagy ritkaság az oldalon) a magyar reklám-múltra. Elsimerem, nem a legütősebb hirdetés, ami most jön, de mindenképpen az asztalunkra kívánkozik.

Maga az alkotás elég egyszerű, az 30-as évek szín- és formavilágához igazodó, mondhatni cukin gagyi. A képen szereplő férfi tényleg meglehetősen idegbajos lehet, kissé csimpánzra hajazó arccal és hajszőrzettel. Ám mindenképpen említést igényel, hogy a háttérben két csábos szőke tekint rá, ami talán utalás a lelki állapotot kiváltó okokra. 

Akárhogyis, 40 fillérért azonnali megszüntetést tárgyaló ismertetőt küld a Nova Mechanika 103. Azt nem is sejtem, hogy mi lehetett a tájékoztatóban és mennyibe került maga a megoldás, de remélem valami gyógyszerről volt szó és nem egy gépfegyverről vagy agymosó gépről!

Ma fogorvosnál jártam, ezért a mostani reklám választás. Kicsit érdekes megközelítés, lettlévén ez is olyan tipusú hirdetés, ahol első ránézésre nem teljesen egyértelmű, mit is van hivatva reklámozni. Tipp?

Nos, az tippelt jól, aki egy fotófeldolgozó-nyomtató szolgáltatás hirdetésére gondolt, mert ez bizony az. A bal oldalon látható az eredeti fénykép, ahogy főhősünk riadtan nézi a felé közelítő fúrógépet. A jobb oldalon pedig a nyomdakész kép, amelyen... nos szemmel látható változások vannak az eredetihez képest, elsősorban a doktornő nyak alatti testtáján.

Digital. "Perfect images for a not-so-perfect world." mondja a szlogen, vagyis "Tökéletes képek egy nem egészen tökéletes világnak." Nem rossz, bár azt szeretném kiemelni, hogy a doktornő idomai ugye perfektek már a köpeny alatt is, a retus csak láthatóvá teszi, de nem tökéletesíti. De ettől még egy ötletes reklámozása egy amúgy kevéssé közismert szolgáltatásnak.

Iskolakezdés van, következzen egy iskolával kapcsolatos hirdetés. Igen, a kép lehet megtévesztő, de mégis egy tanintézményről van itt szó, mégpedig egy amerikai általános iskoláról, ahol a bemutatott jelenet nem is annyira humoros, mint például nálunk.

A képen két 7-8 év körüli gyermek látható, egyikük egy automata fegyverrel, a másik egy Kinder-tojással. A felirat "Az egyik gyerek valami olyasmit tart, ami be van tiltva Amerikában, hogy megvédjük őket. Találd ki melyik." Persze logikus lenne a felvetés, hogy a fegyver a tiltott, de az alul látható apróbetűs szöveg nem ezt mondja "A gyerekek biztonsága érdekében nem árulunk Kinder-tojást. És mi van az automata fegyverekkel?"

Megdöbbentő a lép és maga a tény is, hogy csokint nem, fegyvert igen. Persze abban nem vagyok biztos, hogy ez a kép az USÁ-ban egy vállrándításnál több figyelmet kapna sajnos. Ők már együtt kell éljenek ezzel a problémával, és ez a hirdetés nem fog változtatni (persze ettől még igenis helyénvaló és szükséges). De mindenesetre figyelmeztetés lehet más országok számára...

Bizonyos hirdetések - nyilván nem szánt szándékkal - olyan mély szociológiai képet festenek rólunk, akárcsak egy tükör (ez nyilván képzavar, de jól hangzik). Az ember rájuk néz és szinte maga előtt látja a való világot, a nagy magyar realitást, a tömény, nagybetűs LIFE-ot.

Például ez a hirdetés itt, balra. Most nem foglalkoznék az eszmei és értelmi mondanivalóval, miszerint mozgásba lendül a bürokrácia vagy marad olyan, amilyen, csak most már mosolyognak hozzá (egyébként az utóbbi hónapokban kellemesen csalódtam az állami ügyvitel általam felkeresett képviselőivel, tényleg mosolyogtak és mindent elintéztek!).

Na de a reklám! "Új lendület a közigazgatásban!", mondja a text, mire az egyik figura keresztbe vetett lábbal ül! Ennyit a lendületről. Aztán ez az ülő alak egy férfi, ami nem lenne gond, ha a másik alak is férfi lenne, de jaj, nem az, hanem egy hölgy. Ha már a kreatívok úgy döntöttek, hogy az egyik modell üljön, akkor miért nem a hölgy?! Ráadásul idősebb is, mint a fickó. És végül fiatalemberünk kezében hanyagul egy mobilteló, amivel pont úgy fest, mint aki ugrásra készen várja az ügyfél minden óhaját és véletlen sem úgy, mint aki a "miért zavarsz, nem látod, hogy telefonálok?" pillantást lövelli felénk.

Szóval, hogy visszakanyarodjak az elejére, íme a tükör az arcunkba, hogyan megy nálunk a lendület, az udvariasság, az ügyfélközpontúság és az állami hirdetések szerkesztése. Tisztelet a kivételeknek...