Amikor ezt a hirdetést megláttam, hirtelen nem tudtam eldönteni, nevessek rajta vagy sírjak. Aztán az fogalmazódott meg bennem, hogy írjak.

A Duracell fantasztikus marketingötlete volt a doboló nyuszi, amely nem áll le, csak dobol és dobol. Aztán jöttek a futkosó nyulak. Ezekben a reklámokban sikerült édes rózsaszínben megmutatni az elemek erejét. Eme kép láttán azonban vagy elvetették a sulykot vagy egy merész ötlettel meglovagolták a horrorfilmek népszerűségét. Akárhogy is, az eredmény félelmetes.

"Some toys never die", azaz "Néhány játék sosem hal meg", mondja a szlogen, amit klasszikus horrorfilm elemekkel átszőtt környezetbe ültették. Mint szülő, nem vagyok biztos benne, hogy jót nevetnék ezen az ötleten, a gyermekeimet ugyanis nem kívánom, még gondolatban sem, összekapcsolni horrorfilm szereplőkkel és eseményekkel. Mint gyerek vagy (nem) értem, de nem én veszem az elemeket (<10); vagy értem és én veszem az elemet, de már nem babázok (14+). 

A politika olyan, mint a levegő: itt van körülöttünk, ha akarjuk, ha nem. Éppen ezért a politikai hirdetések is itt vannak velünk. Hogy ne mindig csak kis hazánk terméséből válogassunk, következzen egy külföldi, egyenesen Svájcból, a lila tehenek és pontos órák országából.

A képen a nacionalista SVP (Svájci Néppárt) hirdetését láthatjuk, amely a bevándorlás korlátozására vonatkozó népszavazásra készült, gondolom látható, hogy melyik oldalt képviselve. Érdekesen ragadták meg a grafikai megvalósítást, hiszen Svájc másik híres állata a bárány. De csak a fehér, mert a fekete bárány csak bajt okoz, ergó kirúgandó. És hogy ki a fekete bárány? Amelyik nem fehér, ugye... A felirat "Sicherheit schaffen", valami olyasmit jelent, hogy "Növeljük a biztonságot", de ez csak Internetes tipp, mert Ich spreche nicht Deutsch, ha ez helyes.

Bár a hirdetés nyilvánvalóan rasszista felhangokat üt meg és eléggé kényes témát boncol, az SVP javára kell írni az ötletes megvalósítást és az él-elvevő grafikát, amellyel kvázi szalonképessé tette ezt a témát. Kicsit azt is bemutatva más politikai hirdetőknek, hogy lehet bizonyos nem kívánatos dolgokat, pártokat, intézkedéseket illetve személyeket érthetően, ugyanakkor "finoman" kreatívan támadni. Mondjuk a bohócos hirdetéseknél biztos ötletesebb...

Bizony nagy utat tettek meg a kávéreklám készítők ettől a hirdetéstől a manapság látható változatokig. De reklámtörténeti szempontból mindenképpen  érdekes és tanulságos felidézni az ötvenes éveket, amikor egy ilyen reklám bemutatásra kerülhetett.

A Chase&Sanborn kávé marketingesei ezt a pazar ötletet találták ki és a feltehetőleg csupa férfiból álló teamnek eszébe sem jutott, hogy valami baj lenne ezzel a koncepcióval. Azt nem tudom, ma mi történne, ha egy ilyen hirdetés jelenne meg, egy tojásdobálást azért jósolnák a cég irodájának/alkalmazottainak.

Amúgy a fenekelés azért "jár" a feleségnek a kávégőzben edzett férfiak szerint, mivel az asszony nem megfelelő kávét hozott haza a boltból. "If your husband ever finds out you're not 'store-testing' for fresher coffee...", azaz "Ha a férjed valaha is rájön, hogy nem 'kóstolod meg az üzletben' a kávét, hogy frisset hozz haza...", akkor "szégyelld magad". A szöveg azt írja, hogy lehetséges a kávé frissességét a boltban tesztelni, bár elegánsan mellőzi annak kifejtését, hogy miként. Durr, egy pofon annak, aki kitalálta ezt az egészet!

Figyelemreméltó fogás kerül most elénk, több szempontból is. Egyrészt, mert a mienk. (Magyar.) Másrészt, mert a reklámkészítés labirintusának bugyraiba vezet be (ha nem képzvar ilyet mondani).

Adott egy sajnálatos jelenség, miszerint több szerencsétlen baleset is történt, amelynek áldozatai között többségben voltak olyan román állampolgárok, akik munkavégzés céljából több száz kilométert autóztak. Ezt felismerve, a MÁV START ráérzett egy piaci lehetőségre és merő jóindulatból (tényleg!) előrukkolt ezzel a hirdetéssel. Amely a céljának tökéletesen megfelel, amennyiben az esztétikum és a tapintat lépcsőin nem kívánunk megerőltető lépéséket tenni felfelé.

Az esztétikum magáért beszél, valószínűleg a rozsdásodó kisbusz gyártási éve nagyobb, mint a mellette látható vonaté (de lehet, hogy tévedek), szóval ha már villantani szeretnék, akkor villantsak valami klasszat, egy modern vonattal. Továbbá nem vagyok meggyőződve róla, hogy a baleseteket a járművek rossz műszaki állapota okozta, szóval a kisbusz ilyentén való ábrázolása nem feltétlenül korrekt.

Tapintat oldalról annyi a megjegyzésem, hogy azok, akik a közúti utazást választják a vonat helyett, nem feltétlenül önszántukból és megelégedésükre teszik ezt, hanem a körülmények kényszere miatt. Szóval lehetne ugyanezt a koncepciót másképp is illusztrálni, a kisbusz-utazók cikizése nélkül. Mert tudnánk példát mondani vasúti balesetekre is, a menetrend érzékeny kérdéséről nem is beszélve.

A MÁV tehát egy ténylegesen létező problémára kívánt, a számára is előnnyel kecsegtető ajánlatot tenni, és ez mindenképpen dicséretes, de még egy hét kreatív munka ráfért volna a grafikai megjelenítés csiszolására.

Régi mondás, hogy a történelem ismétli önmagát. És az is, hogy nincs új a nap alatt. Ezek a bölcsességek a most bemutatott reklám kapcsán jutottak eszembe, hiszen képi megvalósítása erőteljesen hajaz egy korábbi hirdetésre, csak ez nem tampon, hanem sampon.

Maga az ötlet természetesen érthető, minden figyelem a hajra tapad, elvonva a tekinteteket a bugyi és a szoknya furcsán megbomlott térbeli lokalizációjáról. Persze egy 90 vitamint és tápanyagot tartalmazó sampontól ez a minimum. "It's a miracle, they'll only notice your hair', azaz "Ez egy csoda, csak a hajadat fogják észrevenni", mondja a szöveg, de azért erre nem fogadnék nagy összegben. Legalábbis hátulról nézve biztos nem ez lesz a leginkább tekintetvonzó részlet.

Szerintem maga az elképzelés nem rossz, de valamilyen más "figyelemelvonó" elemet kellett volna használni, például cikis smink, vagy magán felejtett pizsama. 

A WWF hirdetéseire jellemző a korrekt grafikai kidolgozottság, ezzel szemben az üzenetátadás döccen. Nézzük meg!

Ez a kép HD, csaknem 3D - ez rendben van. De miért is szereli orrszarvúnkat a szerelő? Pláne fogóval és egyéb, elsősorban autókhoz használatos szerszámokkal. És az aggódva figyelő, kopaszodó "tulaj"? 

Mivel a kép nem segít, olvassunk: "Extinction can't be fixed.", azaz "A kihalás nem javítható." Áhá, ütünk kopaszodó homlokunkra! De okosabbak csak kvázi lettünk, mert miért gondolja bárki is, hogy a kihalást maguk a veszélyezetett állatfajok okozzák saját maguknak? Ha pedig nem ők okozzák, akkor miért őket kell javítani?

Ráadásul most itt vagyok a teljes kétségben, hisz az rendben van, hogy nem javítható, de akkor mégis mit (ne) tegyek? Ez így szép, de az üzenet valahol elakadt, hisz nem ad támpontot a nézőnek, mit is szeretne elérni a hiredető. De annyit megígérek, hogy véletlen sem fogok orrszarvút autószerelő műhelybe vinni, ha betegnek látom.

Megint jöjjön egy olyan hirdetés, amely ügyesen használja ki a környezet adta lehetőségeket, ezáltal mintegy kvázi 3D-be emelve a produktumot, azaz a reklámozandó reklámozandót. A Powerhouse Gym hirdetése ötletesen egyesíti a darukról lelógó drótkötelek és a konditerem eme izomerősítő berendezésének vizuális megjelenítését.

Maga a hirdetés egyébként nem egy nagy durrantás, persze méretét tekintve elég nagy, mintegy igazolva azt a tételt, hogy a méret a lényeg. Modellünk mindenesetre ékesen illusztálja eme felvetést, ami testépítőről lévén szó, korántsem elhanyagolható aspektus.

Akárhogyis nézzük, különlegességével, kreativitásával és ötletességévél mindenképpen a terítékre kívánkozott, eredményességéről (vajon hány erősödni vágyó delikvens rohamozta meg a PHG edzőtermeit?) ugyanakkor nincs adat.

Mindig is szerettem azokat a hirdetéseket, amelyek már a képi megjelenésükkel is közvetítenek valamit, és szinte feleslegessé válik minden szöveg. Egy iskolapéldát mutatnék be most, a Rowenta porszívó-reklámját.

Mit is mondjak? Egy kép ezer szóval ér fel. Hagyományos vadászaink mellett kétségkívűl formabontó technikával próbálkozó vadászunk abszolút nyertes: még a zsákmányért sem kell elmenni. 

Mondjuk nem is sejtem, hová dugta be a hálózati csatlakozót, de a reklám szempontjából mellékes. És nyilván (nagyon) erős túlzás az is, hogy lehúzza a kacsát a magasból, mert ekkora erővel feltehetőleg a parkettát is feltépné. Mindezek ellenére a túlzás ötletes és humoros példájával állunk/ülünk szemben, ezért jogos a taps.

Ne tévesszen meg senkit a képen látható jelenet, ez a hirdetés nem azt van hivatva reklámozni, amire elsőre gondolunk. Vagy másodikra. Igazából egy igen szokatlan koncepciót látunk itt látványba öntve, mivel a hirdetett termék... dobpergés... egy étterem gyermekek részére készült menüje!

No igen, kell némi kombinatorika a megértéshez, de a felirat segít: "Who knows what the babysitter's up to? That's why we have a kid's menu.", azaz "Ki tudja, mivel van elfoglalva egy bébiszitter? Ezért van nálunk gyermekmenü.". Mondja mindezt a Cape Town Halpiac nevű étterem.

Nem mondom, elég meghökkentő ötlet, bár kétségkívül lehet benne valami. Sztereotípiával operál, meglehetősen manipulatív és populista módon, de célját, a figyelemfelkeltést, mindenképpen eléri. Humoros, elgondolkodtató és még hatásos is lehet. Egyedül a bébiszitterek szakszervezete tiltakozhat ellene.

Így, egy hónappal az országgyűlési választások után, már nem befolysáol semmit és nem minősül kampánynak, ezért megosztom az idei parlamenti választások legmurisabb hirdetését. Készítője a Zöldek Pártja, amely nem jutott be az ország házába, pedig a plakátot látva felteszem, több humoros interpelláció hangzott volna el részükről.

Maga a hirdetés alacsony költségvetéssel készült, csak rajz-elemek vannak rajta, az sem túl sok. A harmadik szem mindenképpen új grafikai elem, ezt így még soha senki nem applikálta a miniszterelnök arcára. A következő ötletes elem az Urán szó, kétségkívül kreatív elferdítése az eredeti vezetéknévnek.

Az "Atommutyi. Ne így, ne most!" szlogen egyfelől jó (lásd a mutyi szó népszerűségét), másfelől nem annyira passzol, mivel azt sugallja, lehet mutyizni, csak ne így és ne most.

A ZP hirdetése érdekes színfolt volt az idei kampányban, nemcsak azért, mert elütött a többi komor politikusarctól, hanem mert humoros elemeivel olvasztani szerette volna a politikai hidegháborút. Nem azt akarom ezzel sugallni, hogy a plakát szuper lenne, de ahogy mondani szokták, egy kezdőtől nem rossz.