Heyho, medve!

2016. szeptember 05. 06:24 - reklamfogo

Valami furcsa trend kezdett el terjedni a hazai reklámpiacon, amelynek eredményét több helyen láthatjuk úton-útfélen. Ha tömören szeretném összefoglalni, akkor azt mondanám, hogy az új divat lényege az, hogy keressünk egy relatíve jól hangzó szlogent, majd ezt próbáljuk meg bármi áron illusztrálni. Ezzel tulajdonképpen nincs semmi baj, lehet ezt bizonyára roppant ötletesen is kivitelezni, ám egyelőre úgy tűnik, még nem tartunk ott, hogy ez sikerüljön.

heyhosmile.jpgElsőként ezt a Hey-Ho reklámot használnám fel példaként. A szlogen, "Mosolyra érett" nagyon frappáns, bár azzal némileg vitába szállnék, hogy ez volna a megfelelő szöveg egy rostos gyümölcslének, de most nem ezen lovagolok, hanem a vizualizáción. Mosolyra érett... tehát mutatnunk kell egy mosolygó embert - gondolhatták a marketingesek elsőre. De hogy lesz ebből gyümölcslé-fíling? Nos, egy gerezd barack olyan, mint egy mosoly, érveltek a kreatívok és meg is mutatták (akár ott a tárgyalóteremben, egy kéznél lévő barackkal). Rendben, bólintottak az igazgatók ez jó lesz. Mosolyog és gyümölcs... nyomdába vele!

Bár állítólag "hát"-tal nem kezdünk mondatot, én azt mondanám, hogy: Hát, ez nem lett valami ötletes húzás. Abszolút magánvéleményem szerint a szlogen az elhibázott, de ez nem von le semmit abból, hogy a kép is rettenetes. Bennem vegyes érzéseket kelt a kompozíció, valahogy hiányzik az igazi mosoly és kissé abszurddá teszi a képet a szilvagerezd... mintha valami szájbetegsége lenne a hölgynek.

medvekennivalo.pngA másik példa a Medve sajt újítása, a "Szeretnivaló kennivalók". Érteni vélem, hogy ezúttal egy költői vénával megáldott szövegírót engedtek a projekt közelébe, és ő odatette magát. Azt is elfogadom, hogy egy kennivaló (sajt vagy vaj) lehet szeretnivaló. Az illusztrációt azonban nem tudom elhelyezni az intellektuális univerzumomban.

Persze világos, hogy a kreatív feladat a szlogen bemutatása lehetett, és a szeretetet egy fiatal pár egymásnak borulásával kívánták vizualizálni. Ha már egyszer szeretet, ugye. (Bár egy pihe-puha nagymama által mosolyogva megkent szendvicset majszoló unoka ábrázolása sem lett volna utolsó.) Ám most akkor értsem úgy, hogy a sajtosszendvics mellé puszi is jár? Vagy a pasit jobban izgatja a szendvics, mint a lány? Azt a kérdést fel sem merem tenni, hogy akkor csókolózás közben is lehet sajtos kenyeret enni (hogy más aktust most ne említsek)? Ez most elő- vagy utójáték? Vagy csak nekem jut eszembe mindenről ugyanaz?

Egy szó, mint száz, nem feltétlenül okos megoldás, ha a szlogenhez illesztjük a képet és nem fordítva. (Arra gondolni sem merek, hogy a képek voltak meg előbb és azokhoz írtak szöveget.) 

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://reklamfogas.blog.hu/api/trackback/id/tr3111675853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aranyi Gábor 2016.09.06. 03:04:05

A kukába az összes sz@r reklámmal!

Ezo T. Erika (törölt) 2016.09.06. 07:44:52

Nincs pénzük elég kokainra a kreatívoknak, hogy csak ilyenekkel tudnak előrukkolni?

Terézágyú 2016.09.06. 07:48:23

A reklámok 99,9 %-a ugyanilyen értelmetlen szar, mit kell ezen csodálkozni?????

Before · http://azbeszt.blog.hu 2016.09.06. 08:07:58

Szerintem azzal a hey-hos reklámmal semmi baj, elfogadható a szlogen és a vizualizációja is.

OkoskaTo:rp 2016.09.06. 08:23:09

Két módon lehet eljuttatni az üzenetet a fogyasztóhoz: Vagy egy fost kell a vízcsapból is folyatni (hazai példa), vagy egy szellemes, élvezetes reklámot összerakni, amitől nem menekül a júzer, hanem végignézi, neadjisten megosztja (brit példa). Az elsővel kisebb a bukás esélye, a másodikhoz pedig tudni kellene a szakmát. Szerintetek itthon miért kapjuk ezeket a kenhető mosolyokat?

Labasmaz 2016.09.06. 08:35:42

Hogyan is szokták mondani, hogy miről ismerni fel a valódi angopl gentlemant?
Kiveszi a szájából a cigit, mikor csókolózik.

Ehhez képest csókolózás közben vajaskenyér... Smafu. :-)

Labasmaz 2016.09.06. 08:38:14

@OkoskaTo:rp: Van ismerősöm a reklámszakmában. Tudnának jót is csinálni, ha azt rendelnék tőlük, és ha azt fizetnék meg. De mit vársz egy az angol piac töredéke méretű országban? A jó reklámot megcsinálni ugyanannyiba kerül (jó, a magyar fizetések mellett a felébe-harmadába), ugyanakkor a piac mérete miatt nem tudnak vele tizedannyit sem nyerni, mintha az angol piacra dobnak be egy "fejben ragadós" fajta, minőségi spotot.

2016.09.06. 10:16:43

Tök egyszerű a reklám alapja:
A férfi szívéhez a gyomrán át lehet eljutni.

2016.09.06. 10:17:33

Barbi és Kenni :)

Roan 2016.09.06. 10:37:48

A Medve sajt példájához: lehet, hogy a nagymama-unoka páros kézenfekvőbbnek tűnik, de feltételezem, hogy a gyártónak nem ők a célcsoportja, és ezért mutatnak fiatal párt. Ezzel együtt nekem még mindig sántít: nekem ők egy szerelmespár, és ezért a szeretnivaló kissé erőltetnek tűnik. Viszont piros pont a kennivalóért, jobb mint a kenhető sajt, kocka sajt, és más hasonló elnevezések.

rnz 2016.09.06. 12:01:31

Ha tévében, vagy rádióban van akkor elkapcsolok, a számítógépen van adblocker, vezetés közben meg baromira nem figyelem a plakátokat. Mondhatni reklámvak vagyok. :)

Mindemellett dolgoztam én is a reklámpiacon és azt kell hogy mondjam, hogy a szar reklámok többsége nem a készítő hibájából ilyen, hanem a megrendelő ragaszkodik a baromságaihoz, mert ő azt látta/hallotta/olvasta/álmodta hogy úgy a legjobb.

ahf 2016.09.06. 12:24:15

Dolgoztam a reklámban én is, és itt kell elmondanom, hogy ezeknek a reklámoknak sokszor a kreatívokhoz sincs semmi köze.

Elmondom, hogy készülnek:

1. Az ügyfél ad egy briefet azzal, hogy találjunk ki valamit arra, hogy gyümölcslé egyenlő boldogság. Legyen jó kreatív.

2. Kitaláljuk, hogy legyenek mittudomén az üres dobozokból hajtogatható játékok, képekre mosolyt szerkestős applikáció, flashmob-vidámpark, meg minden olyan, amit az emberek a youtube-on osztogatnak, hogy "na ez már reklám, itthon mér nincsenek ilyenek".

3. Az ügyfél elmondja, hogy ez sok, 3 forint lenne a melóra.

4. Csinálunk egy jó plakátot meg egy bannert.

5. Az ügyfél nem érti.

6. Csinálunk egy hóttegyszerű, szájbarágós változatot,

7. Az ügyféloldalon a marketinges (K. Timike, 23 éves, ZSKF alumnus) ki van békülve a vizuállal, de be akar vágódni a főnökénél azzal, hogy minket dolgoztat, kér még 35 szlogent. Megazért még vizuálokat, mert csak.

8. A 35-ből kiválasztja az 5 legszarabbat, abból összehegeszt 3 még szarabbat, amit prezentál a főnökének, aki vagy kiválasztja azokból a legszarabbat, vagy ír egyet saját maga (hiszen ehhez mindenki ért).

9. Kész a reklám, ami valamilyen okból nem lett pont olyan, mint az angol reklámok, ahol egy félmilliós, nagyon speciális réteget megcélozva is nagy profitot lehet elérni.

sure_shot 2016.09.06. 14:16:23

@ahf: 10. Amikor minden kész, kiderül, hogy a csúcsgóré (szeretőjének/gyerekének/szomszédjának) nem tetszik: na akkor ugorjunk neki még egyszer az elejétől, de holnaputánra kész leszünk ugye?;)

Asio Otus 2016.09.06. 15:18:29

Beszélhetnénk még arról a mérhetetlen igénytelenségről és egysíkúságról is, ami a reklámzenéket jellemzi. Valami giccses klimpírozás, vagy a fütyörészős-ukulelézős fos, hogy ilyen szólna éjjel-nappal annak, aki ezt kitalálta...

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2016.09.06. 15:31:57

@ahf: @sure_shot: 11: Amikor végre elkészül a nagy mű, a reklámcég ki is számlázza azt, de nem valami korrekt, hanem a lehető legpofátlanabb, legmagasabb áron. Amit persze a megbízó végül az áru árába épít be, szóval ezeket a reklámokat mind a fogyasztó fizeti.

Hallottam olyan esetet, amikor egy reklámfilm forgatásához sivatagi helyszín kellett, s hiába mondta a filmes cég, hogy simán meg lehet itthon csinálni műteremben, de nem volt jó: ment Egyiptomba az egész stáb, no meg a reklámcég teljes vezetése családostól – a megbízó, azaz végül a vásárlók pénzén.

ahf 2016.09.06. 15:35:37

@sure_shot: Igen, az alap, ezek szoktak elkészülni este 11-re úgy, hogy "na jóvanakkor, olyan szar nem lett".

Vérnari 2016.09.06. 15:39:49

@ahf: Ennél pontosabban össze sem lehetett volna foglalni. Köszönöm. Reklámszakmában dolgozó kreatívként sokszor temetem tenyerembe az arcomat azzal a sóhajjal, hogy "Mit tettem?" - nem akartam.

Nem tudom egyébként, a poszt írója milyen tapasztalatokkal rendelkezik, de ha reklámkritikára adja a fejét, akkor egyrészt illene ismerni a hazai kreatív-ügyfél folyamatokat, másrészt helyesen írni és fogalmazni - ha már vizuális és szövegezési szempontokat vizsgál. Véleményt nyilvánítani persze lehet háttérismeret nélkül is, de nyilvánosságnak szánva azt, az kissé kevés.

Egyébként a "trend terjedése" nem rossz meglátás, sajnos öngerjesztő a folyamat.

ahf 2016.09.06. 16:21:28

@bestpixel: Hát az igaz, de drágán kaphattak volna jót is. Ha felkérek egy építészt, hogy tervezze meg a házamat, és közben belepofázok kétpercenként, hogy hogy legyen inkább, és szar is lesz, akkor őt is ugyanúgy ki kell fizetnem, mintha megtervezhette volna jóra. Ha valaki ért hozzá, csinálhatja maga is...

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2016.09.06. 17:02:58

@ahf: Ez is igaz, de előbb inkább a reklámügynökségek nagyon drága munkadíjára akartam célozni.

reklamfogo 2016.09.06. 23:00:24

Köszönöm a kommenteket mindenkinek!

Már egy korábbi plakátnál is kiderült, hogy miként működik a hazai kreatív-piac, de roppant hálás vagyok mindenkinek, elsősorban ahf-nek, aki megosztja velem/velünk, hogy miként mennek valójában a dolgok.

Ezzel szerintem válaszoltam Vérnari-nak is: nem, nem ismerem a magyar folyamatokat, de szívesen megismerném, ha lenne erre lehetőség valahol. Addig is két megjegyzést tennék: egyrészt a blog lényege éppen az, hogy nem egy szakember elemzi a reklámokat, hanem egy amatőr reklámfogyasztó mondja el, hogy számára milyen üzenet jön át, illetve milyen érzések ébrednek benne; másrészt továbbra is tartom azt az elvemet, hogy nem kell sem szakácsnak, sem pincérnek lennem ahhoz, hogy véleményem legyen egy éttermi ételről. (Ugyanakkor nyilván sokat segítene, ha időnként beleshetnék a konyhába és hallhatnám a másik oldal érveit, ötleteit és megjegyzéseit is!)

@kobalt: Értékelem a poénokat, jót mulattam rajta...

@Roan: Egyetértek, kicsit utánaolvasva valóban nem a nagymama-unoka kombó a célcsoport, ámbár lehet, hogy ebben a felállásban nagyságrenddel több szendvics készül, mint a szerelmespár viszonylatban. (De nincsenek statisztikáim.)

@sure_shot: Ez is jó!

@ahf: Még egyszer köszi az insight-ot!

Roan 2016.09.06. 23:44:35

@ahf: @Vérnari: Na, azért a másik oldalról is lehetne szép példákat mesélni. Én mind a mai napig azon tűnődöm, hogy a jó copywriterek hová tűntek a szakmából? Én nem szeretek kreatívkodni, mert nem az én feladatom, de amikor a harmadjára visszadobott HL azért nem elfogadható, mert még mindig nem on-the-brief, akkor már lassan én szégyellem el magam...

Tanulság: jó reklámot csak jó szakemberekkel lehet, mind ügyfél, mind kreatív oldalon.

Roan 2016.09.06. 23:49:19

@reklamfogo: Igen, az simán lehet, hogy a nagymama-unoka teszi ki a többséget, de ezt szép magyar szóval úgy hívják, hogy ők a spill over:)

Vérnari 2016.09.07. 10:18:15

@reklamfogo: Köszi a választ. Bevallom, azt, hogy a blog abszolút "laikusként" áll a témához, és ez a koncepció, később olvastam. Ugyanakkor az írásban szakmai szempontok szerinti elemzést is éreztem (szövegíró mentalitására, ügyfél általi vagy kreatív oldali brief tartalmára következtetés) a teljesen szubjektív véleménynyilvánítás mellett - előbbihez gondolom, hogy jó, ha az ember ismeri a hátteret.

"kreatív feladat a szlogen bemutatása lehetett"

Egyébként ez ritkán van így. Általában a brief alapján az elérni kívánt célnak megfelelő kreatív koncepcióval kell előállni, ami kommunikálja a mondanivalót a célcsoportnak. Ez többnyire néhány frappáns mondatban összefoglalható, ez az alapvetése az egésznek. Ebből indulva körvonalazódik a vizuál és a szlogen, ami aztán összehangolva párhuzamosan megszületik. Itt már nem feltétlen fontos amúgy a sorrend, mert ha jól van kidolgozva, akkor úgyis minden a főgondolat alá van rendelve, így nem egymáshoz, hanem ehhez igazítva születnek - emiatt pl. ha a vizuált elfogadja az ügyfél, de a szlogenen vagy a headline-on még lovagol pár körön keresztül, az sem baj, mert a koncepción belül maradva ez úgyis szinkronban lesz a képi világgal.

Persze ez egy ideális eset.
süti beállítások módosítása