Ezidáig egyetlen helyen láttam ezt a plakátot, de miután nem messze hajlékomtól is feltűnt, lokálpatriótaként feljogosítva érzem magam, hogy felvegyem a fogások közé és szétcincáljam. Puzsér Róbert után szabadon annyit tudok elsőre mondani, hogy "mi ez az ízléstelen, alpári stílus", ami itten a gyanútlan publikum szeme elé kerül?!

Vannak egyszerű, de nagyszerű reklámok, de ez nem az. Nyilván csak nekem okoz nehézséget, hogy mi is az az IPL, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy egy nyilvánosságnak szánt berendezést ilyen szűkítő kódokkal kellene ellátni, hogy ezáltal sokszáz (vagy ezer) potenciális vásárlót veszítsek el. Másrészt a szőrszálak nem sírnak, egy szőrszál ilyen tulajdonsággal való felruházása a biológia és a logika (biologika?) totális negligálását jelenti.

Egy szó mint száz, ez a hirdetés ebben a formájában sem megjelenésében, sem üzenetében nem plakátképes. Lehet sírni...

Vannak dolgok, amikhez ragaszkodunk. Az ingünk általában nem ilyen, de most láthatunk egy szuper kivételt. Eme reklám alapos tanulmányozása felfedi előttünk, hogy Superman épp most öltözött át (vetkőzött le) átlagpolgárból szuperhőssé, ám van egy apró bibi a képen... nevezetesen, hogy hősünk magán felejtette az inget.

Felejtette? Ugyanmár! Csak ragaszkodik hozzá, mert Palmolive Sta Soft textil-lágyítóval van mosva. És ugye ilyenkor az ember ragaszkodik a ruhájához (ahogy a szlogen mondja "Love your clothes").

Nos a fiúk és lányok rágyúrtak ötletre és dizájnra, nem is lett rossz az eredmény. Nekem átjött, bejött, bár nem vennék emiatt külön textil-lágyítót a mosópor és az öblítő mellé.

Bár még odébb vannak a választások, első fecskeként felbukkantak a politikai plakátok kis hazánk útjain-útfélein. Egyelőre két játékos szállt be komolyabb kampánnyal, vegyük terítékre őket.

Elsőként a Jobbik rukkolt elő ezzel a hirdetéssel, amely... hogy is mondjam... érdekes. Maga a kommunikálni kívánt üzenet érthető, világos. A hozzá társított képi megjelenés azonban nem lett túlságosan ötletes, azt hiszem az brigád az első asszociációig jutott el, az üres nadrágzsebig. 

Szintén túlságosan egyszerűnek érzem a megvalósítást is, amolyan házilag barkácsoltnak tűnik az egész. Ez nem volna baj, ha azért gyúrtak volna a grafikára. Például nem értem, miért kellett egy ilyen csábos, forrónadrágos modell a közepibe, akit valahogy nem tudok kötni a legatyásodott középosztály imázsához, bár a legatyásodást azt hiszem sok férfi el tudja képzelni eme látvány láttán - persze egészen más kontextusban.

A második fogás az MSZP kampánya, ami talán még az előbbinél is gyengébbre sikerült. Komolyan kíváncsi lennék arra az emberre, aki ezt megálmodta így ebben a formában. Ha az elrettentés volt a cél, az sikerült, valószínűleg a publikum javarésze viszolyogva tekint ezekre a művekre és az üzenet már erős érzelmi blokkolásba ütközik, ergo nem jön át.

Érthető a színválasztás és az arckép, de a felirat nem stimmel, hiszen a Fidesz szájából ez a mondat nem hangzik el, másrészt a "siker" szót kellett volna feketével írni, jelezve, hogy az a Fidesz mondása és a "kudarc" szót más színnel, és betűtipussal, jelezve, hogy az a kiegészítés. Cyrano után szabadon: mondhatta volna szebben is, kis lovag!

Nem mind arany, ami fénylik, tartja a mondás. Azért jutott eszembe, mert ez a hirdetés egyáltalán nem az, aminek látszik. Adva van ugye egy erősen alkoholista kinézetű fickó, aki első pillantásra bizony egy papnak néz ki. Kicsit alaposabban megnézve azonban csak optikai fikcióról van szó, a papi gallér valójában egy söröspohárban habzó folyékony kenyér habja. Erre jön még a szlogen, "It's time to wash away your sins.", vagyis "Itt az idő, hogy elmosd a bűneidet." És persze, hogy világvége, meg 2012.12.21.

Miután teljes a kép- és gondolatzavar, rántsuk le a leplet. A megoldás a jobb felső sarokban búvik meg, ez ugyanis egy brit alkoholellenes szervezet reklámja, vagyis inkább figyelemfelhívó palkátja.

Reklámfogásnak kitűnő, a grafikai megjelenés ugyan egy kissé bizarr, de mindenképpen ütős és célravezető. Mindezek ellenére nem vagyok teljesen biztos benne, hogy egy ilyen módon tálalt hirdetés eléri célját.

Viszonylag ritka az olyan hirdetés, amelyen mívesen rajzolt képregényfigurákat használan fel modellként, de ez itt most egy ilyen. A képen látható jelenet egyértelmű, ugyanakkor gondolkodásra késztet. Genetikai manipuláció esete forog fent? Vagy a kiscsacsi természetes fogantatás útján került a tojásba?

Kétségbeesésünket maga a termék megismerése szünteti meg: ez egy sikosító, akárhogy is nézzük. "Make it possible", azaz "Tedd lehetségessé", mondja a szlogen és tényleg - kell ennél képletesebb példa? (Természetesen a jóízlés keretein belül.)

Mondjuk a "personal lubricant" (személyes sikodító vagy személyi sikosító) termékmegnevezést nem értem, de lehet, hogy az életkorom vagy a szexuális téren való tájékozatlanságom okán, esetleg a kettő együtt.

Ismét egy olyan hirdetés következik a menüben, amely arról nevezetes, hogy úgy reklámoz valamit, hogy az a valami egyáltalán nem szerepel a képen. Nem olyan egyszerű ez, mint amilyennek látszik - legalábbis, ha ötletesen szeretnénk megoldani a dolgot.

Ez a reklám a Mothers autófényező pasztát(?) van hivatva népszerűsíteni. Mint a felirat is mondja (Formulated for fanatics - Fanatikusoknak készítve), csak olyanok használják, akik tényleg törődnek az autójukkal. Olyannyira, hogy akár madárijesztőt is állítanak, hogy megóvják szemük fényét (és autójuk fényét, természetesen).

Ez a reklám tökéletes példája, hogy miként lehet a kevés is elegendő, ha ötletesen van kitalálva és megvalósítva.

Nem, nem. Amit itt láttok az valódi hirdetés, nem a Photoshop-ban vásárolt illusztráció. Egyenesen a felvilágosult Amerikából, igaz, az 1950-es évekből zuhant rám ez a reklám, amelyről többszöri nekifutásra sem tudtam eldönteni, hogy:

1. ez komoly vagy vicc?

2. mit is reklámoz?

3. börtönbe zárták-e a cég képviselőjét vagy még szabadon lófrál?

Hogy válaszoljak is a feltett kérdésekre, ez komoly, létező, kinyomtatott hirdetés, nem kamu. Bármily hihetetlen is, férfinadrágot reklámoz (a Mr. Leggs márkát). Azt írja az apróbetűs szöveg, hogy ha egy nő, akármennyire is tigris úgy egyébként, meglátja rajtad ezt a gatyát, másris a lábaid alatt akar heverni. És nem, senki nem került börtönbe ezért.

"It's nice to have a girl around the house', ami annyit tesz, "jó dolog egy nő a háznál", ami ha lehet még tovább rontja a már amúgy is rossz helyzetet, Grrrr.... azt kelene kiteríteni, aki ezt kitalálta.

A fényképezőgépek reklámozása viszonylag hálás feladat, hiszen rengeteg kreatív ötlet kapcsolódik a fotózáshoz. Nálam is terítékre került már ilyen, jó és rossz is, most is jöjjön egy ilyen. A Nikon arcfelismerő rendszerét népszerűsítő hirdetés vegyes érzelmeket keltett bennem. Egyrészt látványos, humoros és ötletes, másrészt rémisztő - célcsoport kérdése.

Egy mosoly- és arcfelismerő kamerát reklámozó képhez egy kicsit sötét és baljós a háttér, ez szerintem erősen levesz a képi megjelenés értékéből. Az ember fia élénk színeket várna egy fotómasina hirdetésétől, nem pedig ilyen komor árnyakat. Ugyanakkor maga az ötlet szó szerint szellemes és haláli (ezt a nyelvi ziccert nem hagyhattam ki). Mindenképpen előnye, hogy nem klisével manipulál (vagyis nem 12 partiarc van a képen), hanem próbál egyedi lenni. Nekem bejött.

Indítsuk az új évet egy új reklámmal, ami ráadásul jó is. Persze nem én lennék, ha nem találnék benne valamit, de ezt majd később. Szóval az Origo hirdetése nagyon érdekesre és biztatóra sikerült, érdekes, mert tényleg köztévedés tárgyait mutatja be, és biztató, mert az embernek kedve szottyan ellátogatni az Origora.

Ugyanakkor a feliratok némileg bekavarnak. "Nem minden az, aminek hisszük" szlogen teljesen rendben van, hiszen következik a tévhitekkel való leszámolás. De mit jelent az, hogy (az Origo) "több, mint hinné"? Miért, mit hiszünk az Origoról? Hogy egy hírportál?

Szerintem a hirdetés nagyon jó, leszámítva a szövegben rejlő, apró, ellentmondást. Valószínű csak én akadékoskodom itt, és ez úgy jó, ahogy van. Csak nem értem azokat a reklámokat, amelyek úgy hirdetnek valamint, hogy "több mint ..." (autó, joghurt, mosógép stb.). Mert nem többek, hanem pont azok.

Idei utolsó bejegyzésem szóljon a pezsgőkről, hamár utcáinkat és tereinket elárasztották az ilyen jellegű hirdetések. Elsőként a klasszikus Törley pezsgő reklámját ízleljük meg. Semmi átütő és meglepő, egy kis arany, egy kis flitter, amúgy hagyományos színvilág, az üveg címkéje beszél minden és mindenki helyett. Egyetlen extra az 5 milliós nyeremény, úgy tűnik manapság csak így növelhető az eladások száma. Azért, mert valaki híres, nem kellene elnagyolnia a marketingoldalt, mert aztán a végén még elmarad a statisztika.

Második jelöltünk egy új belépő, legalábbis számomra ezidáig ismeretlen volt, a Szent István pezsgő. Kezdőnek elég lagymatag dizájnnal akar berobbanni a piacra, két sztereotíp szimbólummal operálva. Elismerésre méltó azonban, hogy próbálkozik egy szlogennel, ami nem is rossz. Érdekes azonban egy új produktumtól, hogy rábízza a nézőre annak eldöntését, mi is ez az új nedű (pezsgő, nyilván), de talán említhették volna, mielőtt kannás bornak nézik.

Végül egy ismert márka, az orosz pezsgő. Érdekes mennyire egy kaptafára jár a kreativok agya, ugyanaz a színkörnyezet, az üvegábrázolás. Viszont meglepő és nagyszerű módon emberközelbe próbálják hozni a terméket a két arccal, ráadásul a fiatalokat megcélozva.Kellemes az üveget körülölelő magyaros-oroszos virágminta, de talán a cirill betűket nem kellett volna ennyire kidomborítani, szerintem a 40 alattiak nem nagyon vágják mi is ez, még akkor sem, ha latin betűkkel odaírják alá. A "Most!" pedig ebben a kontextusban értelmezhetetlen (már ha valaki nem ezt is cirill betűknek próbálja olvasni), lévén a plakátok bő másfél hónapja az utcán vannak.