Tulajdonképpen egy érdekes szociológiai kérdés lehetne (bár lehet, hogy valaki már megkérdezte), hogy miért öltöznek csinosan a nők (és a férfiak). Mi az igazi célja ennek? Figyelemfelkeltés? Minek? Irigység kiváltása? Miért? Menőség? A válaszok száma véges, de sok.

A reklámok sugallata ebben a témában a hölgyeknek az, hogy legyél kívánatos. Mert az neked jó. Mármint ha kívánnak téged. Ha megnéznek az utcán, a téren és azt gondolják, de megb... beszélném vele a legfrisebb asztrofizikai elméleteket!

Nyilván valami hasonló járhatott ennek az úrnak (gentleman) a fejében is a mellékelt harisnyareklámban. "Miért akarna egy nő Hanes harisnyát viselni, ha nadrágot is hordhatna?" teszi fel a filozófiai magasságokba törő kérdést a hirdetés. A válasz is érkezik: "Az urak a Hanest kedvelik." Vagyis a harisnyahordás egyetlen üdvözítő indoka az, hogy az urak számára vonzóak legyünk. És miért legyünk vonzóak? Hogy asztrofizikai elméletekről folytassunk emelkedett eszmecserét. Vagy nem?

Akkor politizáljunk egy picit.

Az teljesen természetes, hogy egy kormány büszke a családpolitikai intézkedéseire. Az is nyilvánvaló, hogy ezt igyekszik népszerűsíteni (csúnyább szóval: propagálni). Ugyanakkor kérdés, eközben mennyire távolodhat el a realitástól. Hogy konkrét legyek, jelenleg több kormányzati reklámplakát is látható szerte az országban, amelyek közül kettőnél merült fel bennem  a "távolodás" ténye. Az egyik a babaváró támogatás.

A jelenleg futó kampányban az a szöveg, hogy "Babaváró támogatást kapnak a családok". Érdekes módon ugyanez az intézkedés idén március 19-én még más szöveggel szerepelt: "Babaváró támogatást kapnak a fiatal házasok."

Vagyis fél év alatt a fiatal házasokból családok lettek, ami arra utal, hogy bővült a kedvezményezettek köre, pedig nem. A családok szó ebben a hirdetésben kifejezetten félrevezető. Emellett a "támogatás" szó eleve karcos, hiszen nem támogatásról van szó, hanem hitelről, amit vissza kell fizetni - igaz ugyan, hogy a baba/babák érkezésével egyre kedvezőbb feltételekkel (sőt 3 pici után tényleg támogatás lesz, mert a fennálló tartozást elengedik). Az is változás, hogy korábban a családvédelmi akcióterv része volt az intézkedés, mostanra pedig már a jobban teljesítés hozománya. Nos, akkor melyik?

A másik "távolodós" hirdetés pedig az "Egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet."

Sokak számára az "ingyen tankönyv" azt jelenti, hogy megkapom a könyvet fizetség nélkül, és azt ugyanúgy használhatom, mintha megvettem volna. A szöveg is többször hangsúlyozza, hogy "ingyen" megkapja. De igazából csak kölcsön kapja a gyermek, az év végén ugyanis sérülésmentesen vissza kell adni, sőt, amit beleírt az év során, azt ki kell radírozni. (Ha nem így tesz, meg kell vennie a könyvet.) Vagyis a szöveg helyesen az lenne, hogy "Egymillió gyermek ingyenesen kölcsönözhet tankönyvet.", és az apróbetűs részben az irreálisan szigorú feltételek (ne írjon bele egy tankönyvbe, munkafüzetbe?!).

Félreértés ne essék, nem az intézkedéseket kritizálom, örülök minden segítő szándéknak és lépésnek, pusztán a kommunikációt tartom félrevezetőnek, akárcsak az "intelligens" mosóport vagy a "kényeztető" csokoládét.

Azt talán minden rutinos vásárló tudja, hogy a leárazások és árengedmények jó része a XXI. században ugyanúgy virtuális, akárcsak maga az évszázad. Vagyis az árengedmény nem is akkora, mint ahogy azt a nagybetűs (vagy nagyszámos) százalékok jelzik. Ha a tudatos vásárló azt látja, hogy 20.000 helyett 12.000, akkor sejti, hogy az eredeti ár esetleg 15.000 lehetett, de örül annak a 3000 forintnak is, amit megspórol. A kevéssé tudatos vevő pedig azt hiszi, hogy most aztán hatalmas üzletet csinált.

Mint mondtam, ezt sokan tudják, de az egész akkor is olyan, mint az UFO-k, sokan hisznek benne, de annál kevesebb a bizonyíték. Nos, én most találtam egyet a magam háza táján, íme:

A cipő eredeti ára 12.999 forint és nem 15.999 forint, ahogy az akciós címke mutatja, így a megtakarítás sem 6 ezer, hanem "csak" 3000 forint. De nekem így is jó, ahogy a nóta mondja!

Bár tudom, hogy az égadta világon semmi szerepem nincs benne, mindig jóleső érzéssel tölt el, ha valamilyen általam szóvátett reklám ügyében pozitív változás történik. Nemrég jelent meg a Vöröskereszt véradásra hívó plakátja az utcán, amely klasszissokkal jobb, mint ez a korábbi változat, ráadásul egy ugyancsak terítékre került reklámötletből táplálkozik.

A koncepció roppant kreatív, az egyujjas lájk ötletes belefonása képileg és üzenetileg király ötlet, amit csak tetéz a szívecske emoji. Hatalmas respekt a kiötlőknek! Mivel az egész kampány az egyetemistákat veszi célba, szinte tökéletes a kontextus és a nyelvezet is.

Számomra az egyetlen kérdőjel az egészben, az MVM Atomerőmű szponzor üzenete. Azt értem, hogy beszálltak és természetes, hogy rákerül a logójuk a plakátra, sőt akár üzenhetnek is a jövőnek, de ez az "atomjó" dolog azért kesernyés ízt varázsol az amúgy pompás tálalásba. Mert ugye nem lehet nem észrevenni, hogy ez az atomenergia (azaz Paks 2) marketingje, ami nem komilfó a fiatalok körében, akik inkább az altenatív energiákat pártolják (legalábbis a statisztika és a legutóbbi klímasztrájk résztvevői szerint).

Mivel még sohasem néztem ilyesminek alaposan utána, nem tudom, mennyire elterjedt a dolog, de úgy vélem, meglehetősen. Az teljesen általános, hogy vannak olyan cégek, amelyek fotókat árulnak az interneten, amelyeket aztán - a megfelelő licencdíj megfizetése után - bármely cég felhasználhat a saját reklámjához vagy egyéb illusztrációnak. Az is nyilvánvaló, a nagy számok törvénye értelmében, hogy egy azon kép, illetve modell, megjelenik több hirdetésben, esetleg eltérő közegben.

Nos, így van ez a nálunk leginkább a Digi mobiltelefon hálózatáról megismert hölggyel is, egy rövid keresés eredményeképpen több reklámképet is találtam vele. Amiért mégis idekívánkozott, az az, hogy (és erre is volt már példa) kis hazánkban két cég is őt választotta reklámarcnak. Igaz, nem ugyanazt a képet, de ugyanazt a modellt, ugyanabból a sorozatból (lásd ruha és haj).

És tudom, hogy ez kit érdekel, meg minek itt a kákán is csomót keresni, de ha már reklámfogó blog, akkor ez is ide tartozik.

Ismét eljött a szellemek éjszakája, legyen akkor a blogon is egy szellemes reklám. A svéd Liseberg vidámpark ijesztően érdekes ötletét hoztam Halloween napjára, mert rém kedves vagyok.

A közterületi plakát nappal egy vámpírkosztümbe öltözött gyermeket mutat, elég semmitmondó háttérrel, és a szöveg mindössze annyi, hogy "Fedezd fel a Liseberg új oldalát." (Csak úgy megjegyzem, hogy a kissrác egyértelműen bevándorló felmenőkkel bír, de ott fenn északon ez teljesen okés.)

A reklámplakát azonban sötétedéskor életre kel, és átalakul... na nem vérbeli vámpírrá, csak egy kicsit ijesztőbb látvánnyá, ugyanis a háttérben felbukkannak az elmaradhatatlan Halloween alakok, ráadásul a srác arca is zombiszínt vesz fel. És egy újabb sor is láthatóvá válik: "Mersz este öt óra után is maradni?" Nyilván a viámparkban akkor lesz csak igazán vidám a hangulat, és kezdetét veszi az igazi Halloween parti!

Kreatív megoldás bevonni az esti sötétséget a reklámba, ahogy már mondtam, szellemes ötlet!

Kezdetben vala az egyszerű, kartonból vagy műanyagból kivágott Instagram keret, amely mögé boldog-boldogtalan beállhatott, és olybá tűnt, mintha ő maga lenne a poszt. Bagatellnek tűnik, de nagyon népszerű volt. Volt.

De az ötlet nem a múltté, csak egy kis fazonigazítás kellett neki. Először érkezett a fotóstudiós végtelenített háttér és a ráfestett Time címlap (vagy bármely más magaziné). De ez nem volt elég cool, ezért gyorsan leváltotta az üvegfalas megoldás, ahol az ember fia vagy lánya, beállhatott egy megfelelő háttérrel festett üvegtábla mögé, és máris készülhetett a címlapfotó. Ez annyira bejött, hogy akár egy hógömbbe is bepózolhatunk, ráaádsul még csak fázni sem fogunk benne.

De a csúcsmodell mindenképpen a játékdoboz, amely egy ügyes beállítással pont olyan látványt kelt Instaposztunk nézőjében, mintha mi magunk lennénk a Barbie baba. Egy valóra vált álom sok lánynak, és csak jelzem, hogy a fiúknak létezik Ken változatban is.

Míg nálunk azon folyik a töprengés, hogy lehet-e légkondit szerelni a metrószerelvényekbe vagy sem, és ha nem, akkor mennyiért lehetne mégis, addig máshol más kérdések merülnek fel. Például, hogy miként dekorálják a szerelvények padlózatát. A teljesség igénye nélkül mutatok néhány ötletes megoldást:

Mivel a metrókocsi hosszú, adódik a lehetőség egy stilizált futópályára, talán egyben a munkahelyi versenyszellem felébresztésére, nem véletlen, hogy egy japán metróból van. Maradván a sportnál, kisméretű focipályákat is fel lehet festeni, amelyet az edzettebbek saját labdával kipróbálhatnak, az utasokat védő háló korlátozott méretben mellékelve. Az úszómedencés változat megdöbbentően élethű, szerintem amíg nem lesz légkondi nálunk, ez a látvány pár fokkal mérsékelné szubjektív hőérzetünket, ráadásul (meg)úszásban jók vagyunk. Ha kifáradtunk a sportban, jöhet egy tengerpart, kinek a vízben jut hely, kinek a homokban. És végül, ha más ötletünk nincs, felrajzolhatjuk az adott metróvonal térképét is a lábunk alá, így legalább azok sem unatkoznak, akik otthonfelejtették a mobiljukat.

Az autóreklámokról onnan lehet tudni, hogy nem valóságosak, hogy mindig üres utakon suhannak, még városokban is, ami például Budapesten nem játszik, hacsak nem vasárnap hajnali kettőkor próbálkozunk. De ez a poszt nem erről szól, hanem a Volkswagen új hirdetéséről, ahol nem a forgalomban látjuk sóvárgásunk becses tárgyát, hanem parkoláskor, pontosabban útra kelés előtt (vagy után, ez nézőpont kérdése). Apuka éppen be- vagy kipakol a vadiúj Passatból, miközben gyermekei önfeledten játszanak. Vagy valami olyasmi.

Nem állítom, hogy teljesen egyértelmű, mit csinálnak, de nekem amolyan testvéri kakaskodásnak tűnik, súlyosabb esetben kisebb verekedés van készülőben. (Nem, az eszembe sem jutott, hogy táncolnak egymással.) Egy ilyen fotózáskor rengeteg kép készül, amelyből aztán a guruk kiválasztják a legjobbat, és ez volt a legjobb? Ahol a két fiú épp egymásnak esik? És akkor melléírjuk, hogy "We Connect funkcióval", ami tudom, hogy az autóra vonatkozik, de akkor is azt jelenti, hogy "Kapcsolódunk", amely az autó relációjában bizonyára igaz, de a két lurkó esetében biztos nem.

Igen, azt is tudom, hogy ez kötekedésnek tűnik, de úgy az igazi kötekedni, ha igazad van.

Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik a most terítékre kerülő gerilla-reklámban aktuálpolitikát fognak látni, és nem is fognak nagyot tévedni, hiszen valóban aktuális. Amit a képeken látunk, az egy hétköznapi utcai pad, amely nappal ücsörgésre használható, azonban egy mozdulattal átlakítható egy egyszerű menedékké azoknak, akik arra kényszerülnek, hogy az éjszakát is a padon töltsék. A megoldás egy kanadai civil szervezettől származik.

A padon a felirat azt mondja "Find shelter here.", azaz "Találj menedéket itt", ám ha felnyitjuk a padot, ott az áll "Find home here", vagyis "Találj otthont itt", és egy cím, amely egy, a szervezet által üzemeltetett, hajléktalan-otthon címe. Vagyis ha valaki a padon kényszerül tölteni az éjszakát, máris kap egy javaslatot, hol találhat magának védettebb és kényelmesebb szállást. Egyszerre nyújt tehát átmeneti és tartós megoldást.

Ennyi lenne a poszt mondanivalója, minden más csak szimpla belemagyarázás.