Kéretik nem hangosan felröhögni. Khmm... teljes komolysággal vegyük nagyító (de ócska poén) alá ezt az 1977-es szemüveg reklámot. A Renauld napszemüvegek fényre sötétedő lencséi a kor elvárásainak megfelelő kertbe ötvözve, valami elemi erővel csapnak le a mai kor gyanútlan reklámfogyasztóira. Bár divat a retró, ez talán már nagy falat lenne ezen irányzat követőinek is. Bár, ki tudja.

Amit a képről el lehet mondani, az az, hogy megrázó, mennyit változott a világ röpke 33 év alatt. Az egy emberöltő sincs. Azért kíváncsi vagyok annak idején hányan indultak be ezektől a napszemüvegektől és rohanták le az első üzletet, hogy "nekem egy ilyen kell, de most, mert nem állok jót magamért!".

Persze nézzük korabeli szemmel (ez is egy gagyi poén), szóval végül is elég cool megjelenésű ifjak néznek itt a kamerába és hát tényleg ilyen volt a divat. Külön említést érdemel a multikulti alkalmazása, kár, hogy egy ázsiai nőt nem sikerült megnyerniük a projektnek.

Gondolom a rendszeres olvasóknak kiderült már, hogy nagyban díjazom azokat a reklámokat, amelyek egyszerűek, de mégis sokatmondóak. Ezúttal is egy ilyen következik, ez itten a Monster.com internetes álláskereső hirdetése.

Megint csak azt lehet mondani róla, hogy az első pillantásra megragadja a figyelmet, szinte oda kell nézni és el kell olvasni az üzenetet, ami eképpen szól: "Stuck in the wrong job?", azaz "Beragadtál egy rossz munkába?". Az ember szinte ösztönösen bólint is (vagy nem - ez más kérdés), hiszen a vizuális megjelenés és a szöveg tökéletes párost alkot, ráadásul viccesen komoly.

Persze nem én lennék, ha nem kötözködnék egy kicsit, miszerint a ballerina-figura nem is tudna elfordulni a csocsóban, szóval látszik, hogy mesterséges beállítás (olcsó szóviccel: kilóg itt a lóláb) és szegény leányzó sosem volt-van-lesz a csapat tagja. Munkaügyi szempontból ugyanis fel sem vették volna, hisz ordít róla, hogy alkalmatlan.

Figyelemre és elismerésre méltó a marketingesek azon törekvése, hogy humorral fűszerezzék mondandójukat és az adott -amúgy egyáltalán nem vicces- terméket is megpróbálják felhumorosítani. Azonban ebbéli törekvésük néha rosszul sül el, legalábbis a tudatos reklámfogyasztók körében.

Mert íme egy távcső hirdetés a Bynolit cégtől, amely tagadhatatlanul vicces és kiemeli a távcső elképzelhetetlenül nagy hatékonyságát. Gondolom a marketingesek dörzsölték a kezüket és az igazgató elismerően csettintett. Semmi felirat, a kép magáért beszél. Humoros, szexi és tökéletesen átadja az üzenetet: ezzel a távcsővel bárhol, bármit.

Elképzelhető, hogy valami segéd-aszisztens próbált valamit mondani, de a pezsgősüveg durranása elnyomta a hangját. Pedig olyasvalamit hebegett, hogy az rendben van, hogy sarkkutató barátunk a távcsővel kiszúrta a floridai napozó csajt, de az hogy szúrta ki őt? És ha történetesen neki is volt egy ilyen távcsőve, akkor is, hogy ért ide ilyen gyorsan, hogy lehúzza a megérdemelt pofont?

A bankok mindig is a nagy reklámozók közé tartoztak, pláne amióta ilyen jól jövedelmező üzletág lett pénzt kölcsönadni embereknek. Viszont a mennyiség ritkán jár együtt a minőséggel, ahogy azt már korábban is láttuk a nyelvújító bank esetében. Íme egy újabb versenyző, aki babérokra tör.

Nullamánia a kimondhatatlan (és leírhatatlan) nevű Raiffeisen banktól. Most hagyjuk az apróbetűs részt, fókuszáljunk a kókuszára, vagyis a képre és az üzenetre. Egy nagy nullában ül egy nő, mellette másik kettő támasztja, talán hogy el ne dőljön. Bár magam egyetlen epizódot sem láttam, mégis a Szex és New York sorozat ugrik be, ámbár lehet, hogy épp ez is volt a burkolt cél. Mindenesetre nem vágom, miért három nő reklámozza a nullát, vagy épp ők a célcsoport? Vagy a mánia szón itten valamiféle intim vonzalmat kell érteni?

A középső hölgy elég előnytelenül lett lefotózva, mivel a hátsója és a műnulla érintkezésénél az előbbi enyhén felgyűrődik és ez eléggé levesz az amúgy élvezhető megjelenéséből (a nagy plakátokon jobban látszik). A bal oldali hölgy ruháját pedig nem is méltatnám szóra, de legyen is elég ennyi a kritizálásból.

Vizuális megjelenés nulla, üzenet egy híján egy, összpontszám zéró. Már a dizájnerek is a nullamániában éghettek...

Érdekes, hogy bizonyos dolgokat úgy is lehet reklámozni vagy hirdetni, hogy az adott termék vagy szolgáltatás nem is bukkan fel a hirdetésen. Csak a marketinges többség hiszi azt, hogy márpedig a produktumot meg kell mutatni, mert máskülönben a célcsoport nem veszi a lapot.

Álljon emitt egy olyan reklám, amelyen mondhatni semmi sem látszik egy felrepedt faldarabon kívül. Érthető is a guruk ódzkodása: mit akar reklámozni egy ilyen faldarab? Elolvasván a feliratot, fény vetül az éjszakába: "Why risk it? Use professionals." vagyis "Minek kockáztatni? Használjon profikat." Aha, szóval ha nem akarom hogy ez történjen, akkor kell a reklámozot... micsoda is? Xpress Movers, vagyis az Xpress költöztetők.

Nohát, lássunk csodát! Értelmet nyer a lehorzsolt fal és a kép tökéletes szimbiózist alkot a szöveggel. Vagy van olyan, aki nem érti? Pedig nincsenek rajta erőlködő szállítómunkások, teherautók, vigyorgó család, szexi csaj és hasonlók. Na igen, így is lehet.

Egy hónappal ezelőtt indult az óriási nyereményjáték, amire két megfejtés érkezett - elég sovány eredmény, de köszönet mindkét kommentelőnek érte. Sajnos egyik megfejtés sem volt helyes, de a képre pillantva érthető is, hogy nem a sampon volt az első gondolatuk (megjegyzem nekem sem a hajápolás jutott eszembe a kép láttán).

De, mint azt a bemutatott teljes hirdetés mutatja, ez itt bizony egy Pantene samponreklám. Felteszem a vizuális megjelenést az indokolta, hogy a nők úgyis a hajat nézik, a férfiak meg amúgy átlapoznának, de a mellben erős megjelenés miatt alaposabban szemügyre veszik a hirdetést és hátha kedvet kapnak, hogy nejüket/barátnőjüket meglepjék egy flakkon samponnal.

Most mit mondjak eme szenzációs Pantene marketing-fogásról... talán azt, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a reklám rábírna  a samponvásárlásra. Mindenesetre a kép előkelő helyet foglalhatna el autószerelő-műhelyek falán, fiú öltözőszekrények belsejében és a kiskatonák is örültek volna neki annak idején. Szerintem nekik is a sampon lenne az utolsó, ami beugrana erről a képről.

Ja, és tiltakozunk a női test bizonyos nemi jellegzetességeinek ennyire erőteljes kiemelése ellen, amely burkolt szexualitásával kívánja felhívni a figyelmet egy olyan termékre, amelynek a kidomborított testrészhez amúgy semmi köze sincsen. (Azt hiszem jogásznak kellett volna mennem, ez annyira szép mondat lett...)

Már írtam a blogon az emberi tulajdonságokkal felruázott tárgyakról, most is egy ilyen hirdetés következik. Külső megjelenését tekintve impresszív reklámmal állunk (ülünk, fekszünk) szemben, a jó autó és a csinos nő mindig is együtt jártak. Alfáék meglovagolják ezt a régi klisét, minek változtatni egy nyerő felálláson.

Figyelmünk ezután a feliratokra terelődik, ahol -a vizuális megjelenéssel ellentétben- már marketing-káoszt fedezhetünk fel. "Olyan anyagból születtem, mint az álmok." Na ezt hova tegyem? Milyen anyagból vannak az álmok? Szerintem 100 emberből 90 szerint az álmok megfoghatatlan képek, vagyis ha ez a kocsi ilyen anyagból van, akkor bele sem lehet ülni, nemhogy autózni vele. Totális képzavar, de menjünk tovább.

"Szív nélkül csak gépek lennénk." mondja ki a filozófiai magasságokba törő ars poeticát Alfa "Giulietta" Romeo. Mondjuk a tárgyaknak sincs szive, mégsem gépek - de hagyjuk a szőrszál hasogatást. Talán a mondat arra utal, hogy ennek az autónak szive van? Na de kérem... egy kis komolyságot, hölgyeim és uraim. Vagy akkor most végül is mit (vagy kit) reklámoznak: a nőt vagy az autót?

Mindazonáltal nekem tetszik a hirdetés, igyekszem nem elolvasni a blődlit rajta. Mellesleg a Giulietta olaszul a Júlia egy névváltozata, szóval hajrá, (Alfa) Romeo.

Ismét előhozakodom egy patinás hirdetéssel, valamikor az ötvenes évekből. Hát... furi látni, hogy akkor mi is volt a marketingesek szerint egy "jó ötlet". Borotválkozó baba, mert ahogy a felirat is mondja "Begin early.", azaz "Kezd korán." Nos, főhősünk tényleg korán kezdi.

Ha valami egyszerű, márpedig az akkortájt újdonságnak számító zsilettpenge használata az, akkor azt egy baba is meg tudja csinálni. Ez egy közkeletű mondás, de így vizualizálva azért elég idétlenül fest. Egy baba kezébe pengét adni?! Még akkor is, ha biztonsági penge (safety razor). Egyébként mitől biztonságos egy zsilettpenge???

Ráadásul "No stropping, no honing", vagyis "Nem kell fenni és nem kell élezni." - értsd borotvaéles mindig és mindenkor. Pont egy gyerek kezébe való. Éleselméjű egy reklám...

Kering egy városi legenda az ügyes marketing-szakemberről, aki hűtőszekrényt adott el az eszkimóknak, mondván abban nem fagy hülyére a hús. Elég régi történet és nem tudom, igaz-e, de az itt látható reklám igazi.

Ez egy samponreklám, mégpedig a Sunsilk jóvoltából. Ami az első pillantásra feltűnik az nem a csodás haj, hanem éppenhogy annak hiánya. Hogy is van ez? Sampont ajánlok olyan nőknek, akiknek a haja nem is látható? Persze tudom, hogy nem viselik ezt mindig, de azért valljuk be, a megszokott samponreklámokhoz képest itt szó nincs séródobálásról és komputer-animációról.

Egyébként, akárcsak az eszkimó-hűtő felállásban, itt is a praktikum diktál a gyártó szerint, a fejfedő alatt ugyanis gyorsabban zsírosodik a haj és az új sampon pont ezt szünteti meg.

Maga a hirdetés nem is reveláló erejű grafikája és ötletes szlogenje miatt került ide, hanem ismeretterjesztő jelleggel, hogy ilyen is van.

A minimalista megjelenés egyes esetekben hatásos és hatékony, más esetben viszont nem. Itt most a nem-re mutatok egy példát. Az Erste hirdetése ugyanis elég szerényre sikeredett, nem csak grafikailag, hanem értékét tekintve is.

A hirdetés megjelenése egyáltalán nem sarkallna az említett bank ügyfelévé válására, ráadásul olyan, mintha a Bankszövetség reklámja lenne, mert az Erste nem igazán van kihangsúlyozva benne. "Számít kit választ!" ugyanis felhívás egy bank (nem feltétlenül az Erste) használatára. De hogy miért éppen az Erste, az ebből nem derül ki.

Érdekes benne ugyanakkor a nyelvújító törekvés, a "bank" szó igeként való használata, miszerint "bankol". Gondolom az "intézi a pénzügyeit" túl hosszú vagy más pénzintézet szellemi terméke és ilyentén tabu. Vagy itt az egyszerű emberek megszólításának esete forog fent, minek cicózzunk itt furcsa szavakkal, bankoljunk és kész.